Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 20. (Szekszárd, 1998)

V. Kápolnár Mária: Tejüzemek Dombóváron

V. Kápolnás Mária Tejüzemek Dombóváron 1. A tejgazdaságok kialakulása és a dombóvári tejüzemek működése az első világháború végéig A mai Dombóvár 1946-ig közigazgatásilag két településből állt. A mezőváros környékén fekvő és a török uralom alatt gazdátlanul maradt területek 1691-ben Esterházy Pál tulajdonába kerültek. 1853-1856 között a birtok pusztáiból, majorjaiból, tanyáiból 36.000 kat. hold nagyságú eszmei községet szerveztek Ujdombóvár néven, melynek nem volt tényleges központja, állandó lakossága, az uradalom irányítása alatt állt, s kedvező adózási feltételeket élvezett.

1 A mezőváros nevét Ódombóvárra módosították, határa alig több mint 2.200 kat. holdra csökkent, ami állandó feszültségforrást jelentett a két önkormányzat között. A vasútépítések új távlatokat nyitottak Ódombóvár és Ujdombóvár előtt: egy évtizeddel korábban kapcsolódtak be a vasúti forgalomba mint a megyeszékhely, ezáltal fejlődésük üteme messze megelőzte Szekszárdét. A Dunát és Drávát összekötő vasút első szakasza Zákány és Ódombóvár között 1872-ben, a Bátaszékig vezető rész a következő évben készült el. Az állami finanszírozással létrehozott Budapest-Pécs vasúti fővonalon 1882. november 16-án indult meg a forgalom, amely Újdombóváron vezetett át, de a két állomást is összekötötték ekkor egy sínpárral. Ódombóváron felvételi épületet, állomást és fűtőházat építettek, 1883-ban elkészült az újdombóvári állomásépület is.

2 A település jelentőségének növekedését jelzi, hogy 1895-ben a korábban Tamási irányítása alatt működő dombóvári járást kettéosztották, a dombóvárihoz Ódombóvárt, Újdombóvárt, Döbröközt, Szakcsot, Nakot, Lápafőt, Várongot, Kocsolát, Kurdot, Gyulajovánczát, Mucsit és Csibrákot csatolták. A vasúti csomóponttá válás következő lépése a Győr-VeszprémÚjdombóvár helyi érdekű vasútvonal magántőke bevonásával történő létrehozása volt, amelyet 1895. december 30-án adtak át a forgalom számára. A Godisát és Komlót összekötő szakasz 1897. május 3-án készült el Engel Adolf és fiai cég finanszírozásával. A Bátaszék és Dombóvár közötti pálya korszerűsítését a bajai vasúti híd felépítésével együtt végezték a nyomvonal Újdombóvárra való áthelyezésével együtt.

3 Az Esterházy hercegi uradalom segítette a vasúti építkezéseket területek átengedésével, sőt keskeny nyomtávú szakaszokat építtetett a mezőgazdasági termények szállítására, később iparvágányokat ágaztattak el a fontosabb üzemek felé. A lakosság számának alakulása 1869-1949 között (fő)

4 Ev Dombóvár Ujdombóvár Együtt Szekszárd 1869 1.945 1.869 3.814 11.069 1880 2.731 3.158 5.889 11.948 1890 3.300 3.967 7.267 14.325 1900 4.383 4.492 8.875 13.884 1910 6.776 4.748 11.524 14.913 1920 8.614 5.173 13.787 14.025 1930 8.984 6.166 15.150 14.279 1941 8.859 5.568 14.427 14.683 1949 13.542 13.542 14.614 1870-1910 között a lakosság háromszorosára növekedett, míg Szekszárd népessége 1870-1910 között csupán 1/4-vel gyarapodott. A növekedés dinamikája csökkent az I. világháború után, majd némi visszaesés következett be: 1949-ben nagyjából az 1920. évinek felelt meg a népesség száma. A községbe települt nagyszámú vasutas és a vasúthoz kapcsolódva több ipari üzem létesítése Dombóvárt a megye legiparosodottabb településévé változtatta. 1933-ban vajgyár, áramelosztó telep, tégla- és cserépzsindelygyár, gőzmalom működött, Újdombóvárom pedig gőzmalom, téglagyár, fűrésztelep, talpfatelítő telep, konzervgyár és tejgyűjtő állomás.

5 Ódombóvár nevét 1902-ben ismét Dombóvárra változtatták, a 28 pusztából, 6 majorból, 4 tanyából állló Újdombóvárt pedig 1913-ban eszmei nagyközséggé szervezték át. Ódombóváron 1902-ben 515, 1933-ban már 1436 lakóépület állt, 1 SZŐKE-MÉSZÁROSNÉ-SZŐKE, 1996. 180-182. p. és 217-218. p. 2 MAJDAN, 1983. 60. p. és 64. p. 3 SZŐKE, 1971. 190-191. p. 4 MSK népszámlálások községsoros adatai 5 MAGYARORSZÁG HELYSÉGNÉVTÁRA, 1933. 307