Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 20. (Szekszárd, 1998)

Gaál Zsuzsanna: Egy arisztokrata visszaemlékezései. A Széchenyiek három nemzedéke

teljesen vagyontalanná vált. A Széchenyi szülők mégis beleegyeztek a házasságba. Nemcsak János, aki arisztokrata rokonságának megrökönyödését kiváltva demokratikus hajlamait már György fia esküvője kapcsán megmutatta, hanem Agáta is, aki egyébként kézzel-lábbal hadakozott az ellen, hogy másodszülött fia egy badeni, zsidó származású gyógyszerész leányát vegye feleségül. A frigy Agáta tiltakozása ellenére is létrejött. Széchenyi Lajos özvegye, Françoise így tudósít róla egyik magánlevelében. „ Gyuri menyegzője a minap volt meg Bécsújhelyen, apja pártfogásával ugyan, de anyja hozzájárulása nélkül. De hagyján, ha még csak ennyiben maradt volna, de nem tudom, ostobaságnak vagy szerénységnek minősítsem-e a házassági értesítő szétküldését. Egyik példányt ide mellékelem, mert undorodnám tőle, hogy annak utolsó mondatát leírjam. Kérdem, ha már mindenáron ki akarta kürtölni gyalázatát, nem-e lett volna elég egyszerűen Schwarz kisasszony nevét beleírni, azt hihette volna a világ, hogy valamely polgári magyar úri leányt veszi feleségül és senki sem gondolt volna tovább bele, hisz Gyurit oly kevésen ismerik. De demokratikus érzelmeinek eme csúnya fölfújásával pellengérre állítja az egész családját, s talán lehetetlenné teszi neki a jövőben minden tisztességes házassági összeköttetést. Ki fog ebbe a rettenetes rokonságba belekívánkozni? Ha előbb történik ki tudja megkapta-e volna Dénes Mariettet és vajon Imre fog-e valakinek kelleni. "

69 Françoise számára bizonyára elfogadhatatlan lett volna Nathalie személye is. Igaz Imre és Dénes helyzete, társadalmi állása is más volt mint Lászlóé, Györgyé vagy Sándoré. Imre sikeres diplomata, Dénes pedig 40.000 holdon gazdálkodott a fivérével közösen örökölt, és egyenlőre még meg nem osztott birtokon. László, György és Sándor arisztokrata körökben kevésbé számított vonzó partinak, noha nagybátyjaikkal csaknem azonos korúak, de az öröklést tekintve már a következő generációhoz tartoztak, s így a birtokok természetes osztódása miatt már csak kb. 6.000 kat. hold leendő tulajdonosai. Sándor persze azért találhatott volna Dőry Nathalienál előkelőbb menyasszonyt is. Agáta nehéz szívvel, de áldását adta a házasságra. Az 1866. január 22-én Tevelen tartott esküvőre viszont nem ment el.

70 Az idő igazolta, hogy Sándor választása helyes volt. Nemcsak azért, mert majdnem 50 évet élnek le majd együtt, hanem azért is, mert a közéleti és magánéleti változások szerencsés találkozása folytán, a családalapítás gyökeres fordulatot eredményezett Sándor karrierjében is. Mire az első gyermek Bertalan megszületett, tető alatt volt Deák műve a kiegyezés, ami lehetővé tette az egyszer már megszakadt közéleti pálya folytatását. A család ranghoz méltó életfeltételeinek biztosítása pedig szükségessé is tette a hivatalvállalást. Sándor visszaemlékezésében maga is elismeri, menyynyire rá volt szorulva az évi 4.000 Ft-os apanázs mellett is 5.000 Ft-os tisztviselői fizetésére, ami a simontornyai járás főszolgabírójaként illette meg. Hogy hivatalát el tudja látni, Gyönkön béreltek egy a Magyaryak tulajdonában levő házat, ahol 4 évet töltöttek el. 1871-ben a közigazgatási törvény megjelenése után Széchenyi úgy érezte, hogy nem tud megfelelni a megnövekedett követelményeknek. Lemondott állásáról, a család visszaköltözött Sopronba, Széchenyi azonban nem szakadt el a megyétől, rendszeresen visszajárt. Előbb azért, hogy hivatalát átadja és Vizsolyi képviselőválasztásánál segédkezzen, majd pedig azért, hogy új otthonukat, a nagydorogi kastélyt családja fogadására előkészítse.

71 A kastély már több mint egy éve üresen állt, miután Zichy László — önérzetének tartozva azzal, hogy ne apósa kenyerén éljen — Tokajba költözött, hogy elfoglalja az ottani állami birtok tiszttartói állását. Ernesztina lecsúszásuk ilyen nyilvánvaló beismerésére már nem volt hajlandó, elhagyta férjét, aki magáramaradva a teljes újrakezdés mellett döntött.

72 Kivándorolt Amerikába, ahol földet vásárolt, eredményesen gazdálkodott, és új családot alapított.

73 A nagydorogi kastély új lakója Széchenyi Sándor és családja lett. Nem a születés, hanem az érdem jogán. A nagydorogi birtok u. i. családi hitbizománynak számított, amióta Festetich Júlia öröklését elsőszülötti ágon megkötötte, így ez az uradalom jog szerint a legidősebb fiút, Lászlót illette volna meg. Az 187 l-es birtokosztály során László azonban lemondott Nagydorogról öccse, György javára, aki ezt a birtokjogot rögtön tovább adta Sándornak. László csak a segesdi uradalmat és Földes pusztát kapta. Ez utóbbi ugyancsak hitbizomány volt, amit a pesti ház eladásakor annak ellenértékeként alakítottak ki.

74 János szabad birtokaiból László nem örökölt semmit. Györgynek Égenföld és Balatonhídvég puszta, tehát összesen 2451 kh valamint a soproni ház jutott. Ezenkívül Nagydorogról való lemondása fejében 50.000 Ft-ot kapott Sándortól, amit öccsének 5 egymást követő évben, egyforma részletekben 6 %-os kamattal kellett törlesztenie. Egervárt a 3 leány örökölte. Ernesztine esetében azzal a megkötéssel, hogy szabadon csak a köteles rész, vagyis örökségének a fele felett rendelkezhet. A másik rész az apjuk vagyontalanná válása miatt bizonytalan helyzetbe került 68 TMÖL Dőry cs. i. Id. raktár jegyzék 69 SZÉCHENYI 1913.341. 70 TMÖL Széchenyi cs. i. 3. dob. 22. pal. 71 TMÖL Széchenyi cs. i. 3. dob. 26. pal. 72 TMÖL Széchenyi cs. i. 3. dob. 30. pal. 73 TMÖL Dőry cs. i. 5. dob. Hainer Ignác lev. Dőry Mihálynak 1887. jan. 31. 74 SZÉCHENYI 1933. 110. 301