Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 20. (Szekszárd, 1998)
Gaál Attila: IV–V. századi kerámiaedények a Dunameder bölcskei (Tolna m.) szakaszáról
Függelék II. A Bölcske-Dunameder 1552 fknu-nél talált edény lelet elökerülési körülményiről és sorsáról magnetofonszalagra rögzített beszélgetések lejegyzett szövege : Bán István kotrómester (FÓKA, 133-as kotróhajó) Éppen váltási napon volt szerdán, 8-9 óra között. Akkor elindultunk befelé a zátony felé. Már akkor fel voltunk készülve, hogy megyünk haza. Az utolsó uszálynak a kétharmada meg volt rakva, az egyharmada volt még hátra. Aztán jött fölfelé. A merítéksor tetején volt először kettő. Ugye Sanyi? Azt kiszedték és eltették félre. A többi közül egyet eltett a Sanyi, a többit meg a Lacinak a kabinjába félretettük. Aztán jött az az állatorvos és kérdezte, hogy van-e valami. Mondtuk, hogy vannak ezek az edények. Nekünk nem olyan érték ugye. Kaptunk egy kis pénzt, oszt odaadtuk neki. Egymásba téve nálunk nem volt, ezek mind külön darabok voltak. De lehetséges, hogy volt közte, csak a sóder nyomására összetörhettek. Volt olyan merítek aminek a teteje teli volt törmelékekkel. De azok mind ki lettek szedve ami fölül volt a sóder tetején. Aztán olyan is volt egészséges, amit Sanyi például az uszályból vett ki. Szóval amit bedobott a csúszdába. És az még össze se tört. Kevés faanyag is jött föl. Volt benne, de minimális. Ha csak a Misiéknek mi jött föl, azt nem tudom, de minekünk nem. Mondom mi csak az oldalát bonthattuk. Voltak ilyen nagy vasak is. Mint egy hosszú szög állt ki belőle. Az olyan volt, hogy két lapos vas volt, közötte volt egy olyan U szerűség. Lyukak voltak rajta és ilyen vas volt rajta. Ez lehet, hogy a hajónak lehetett a merevítő eleje. Én a Visnyai Lacinak adtam oda, de hogy elvitte-e, vagy mi lett vele nem tudom. Kérdezte, hogy mit csinálok vele. Mondtam nekem nem kell, azt csinálsz vele amit akarsz. De ez nem száz százalék, hogy ugyanakkor jött ki. Petróczki Mihály kotrómester (FÓKA, 133-as kotróhajó) Ahogy szedtük a sódert fölfele, volt olyan puttony ami félig, vagy tele volt edénnyel. Ilyen dirib-darabok is jöttek. Füle nem volt egynek sem. Ahogy kiszedtük, a sódert kiráztuk belőlük. Egész edény volt 8-10 darab, de apró cserép volt egy egész kosárral. Azt nem tudhatom, hogy összesen mennyi edényt szállíthattak. Amit mi kiszedtünk, az nem volt több harmincnál, ha a törötteket is számolnám. De nekünk csak olyan nyolc-tíz darab volt ami egészben volt, a többi az darabokban volt. Az lehetett egy kosárral, azt el is vitte ez az akárki. Dyen dirib-darab deszkák voltak már előzőleg, de hát azokat kidobtuk, mert annak semmi jelentősége nem volt. Ilyen másfél méteresek voltak, de arra nem emlékszem, hogy nekünk vasdarabok jöttek volna. A másik váltásnál a Pistáéknál nem tudom. Ők kezdték el szedni, de ők akkor elmentek haza és akkor mi másnapra még találtunk belőle. Egymásba tett edények is voltak. Volt kettő, három darab. Volt nagyobb, öt literes, abban volt kisebb, meg még kisebb, olyan másfél literes. Agyag volt bennük. Nekünk nem volt szalma benne. Amit mi találtunk abban agyag meg homok volt, azt a víz moshatta bele. A helyszínt tekintve, ez fönt az 1556-os folyamkilométernél került elő, ott a kövezés alatt egy százötven méterrel a jobb parton. Olyan öt-hat méter közötti mélységből jöttek elő. Csigi József (Solti uszálykirakó telep) Amikor a sóderrakásból bekerült ide hozzánk a rostába az anyag én is akkor vettem észre a cserépdarabokat. Utána kérdeztem a hajósokat, hogy mikor találták ezeket. Kiderült, hogy már talán három nappal előbb. Március, április, ilyes formán lehetett. Itt sok töredék jött elő de úgy van, hogy ennek csak egy tizede jut föl az osztályozóra, a többi az mindjárt elmegy kocsira. Tehát ha azt számoljuk itt ami töredék előjött, hát több száz darabról volt szó. Ez biztos több száz darab. Ha meg hajórakomány volt és következtetni tudunk, hogy akkoriban mekkora lehetett egy hajó rakománya, akkor ez teljes rakománnyal jöhetett. Ha netán mást is hozott volna akkor ott lett volna más is. Faanyagként nem deszkák kerültek elő, hanem én szerintem ez a hajónak a pereme volt. Ha úgy mondom, hogy keresztmetszetben, akkor durván négyszögletes volt, és enyhén ívelt. Nem gerenda volt, hanem a fölső széle lehetett a 29
