Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 20. (Szekszárd, 1998)

Gaál Zsuzsanna: Egy arisztokrata visszaemlékezései. A Széchenyiek három nemzedéke

1795 nyarán a család Prágába utazott. A 14 éves Széchenyi Lajos ekkor ismerkedett meg azzal a fiatal, s nyilván apja által kiszemelt lánnyal — Clam-Gallas Alojziával —, aki 6 év múlva a felesége lett. A korán árvaságra jutott, apai nagybácsinál nevelkedő grófkisasszony kívánatos partinak tűnt, mivel apjának egyedüli örököseként saját vagyonnal is rendelkezett.

8 A vagyon nagyságáról és mibenlétéről nincsenek konkrét adataink, az erre vonatkozó információk nemcsak hiányosak, hanem bizonyos mértékig ellentmondóak is. Maga az a tény, hogy Ferenc elsőszülöttje számára kívánatosnak tartotta ezt a partit, valószínűsíti egy jelentős vagyon meglétét. Erre látszik utalni a nagybácsi végrendelete is, aki azzal az indoklással, hogy „az Isten elegendő vagyonnal áldotta meg", kizárta unokahúgát örökösei sorából, s csupán egy apró emléktárgyat, egy kis órát hagyományozott rá.

9 Az előbbieknek viszont némiképp ellentmond az a tény, hogy a Széchenyiek birtoklástörténetében erről az ágról nem maradt nyoma az örökösödésnek, persze az is meglehet, hogy csak azért, mert a vagyont időközben felélték. 1799-ben Ferenc újra Prágába utazott, ahol megállapodott Clamékkal, hogy a jövendő menyasszony nevelését, beleértve a magyar nyelv elsajátíttatását rövidesen befejezik.

10 1800 decemberében Prágában tartották meg az eljegyzést, majd néhány hónap múlva 1801 májusában sor került az esküvőre is.

11 Ferenc a házasságkötést megelőzően megkezdte a horpácsi kastély átépíttetését, kibővítését, amely így méltó otthonává vált az ifjú párnak.

12 Széchenyi Ferenc nagy műveltségű, felvilágosult főúrként bizonyosan nagy figyelmet szentelt gyermekei neveltetésének. Lajos képzésének egyes állomásait ugyan nem ismerjük, de a kor szokásainak megfelelően valószínűleg elsősorban házitanítók és magántanárok oktatták. Az viszont bizonyos, hogy végül jogi képzettséget szerzett, házasságkötése előtt két hónappal tette le az ügyvédi vizsgát.

13 Tudjuk, hogy zenét is tanult, sőt feljegyezték róla, hogy szép valcereket komponált.

14 Ifjúkorában versfaragással is próbálkozott, igaz, hátramaradt művei alapján nem sok sikerrel. A zene és a vers, a művészetek iránti fogékonyság Széchenyi Lajos személyiségének olyan meglepő eleme, ami — mint látni fogjuk — csak kevéssé illeszkedik a családban róla kialakult általános képbe.

15 A sikeres ügyvédi vizsga után a pesti táblához esküdött fel, majd a család rangjának, befolyásának megfelelően egyenletes ütemben ívelt felfelé karrierje. 1803-ban királyi biztosnak nevezték ki Kőszegre, nyilván nem véletlen abba a városba, ahol 6 évig apja is hivatalnokoskodott. Feladatának sikeres teljesítése után egy év múlva, már a budai kamara számfeletti tanácsosa. A Napóleon elleni nemesi felkelésben, mindhárom Széchenyi fiú, így Lajos is részt vett, majd 181 l-ben karrierjének újabb állomásához érkezett: valóságos tanácsossá nevezték ki a bécsi kamarához.

16 33 éves, amikor apja vele és két fiútestvérével osztályos egyezséget kötött. A Ferenc által alapított 3 hitbizomány elosztásáról sorshúzás alapján döntöttek, Lajosnak jutott a 12.000 kat. holdas segesdi hitbizomány Somogyban. Ezenkívül megkapta még a horpácsi uradalmat (9965 kh) Sopron, az egervárit (3514 kh) Vas, Égenföld (2518 kh) és Balatonhidvég pusztát (1058 kh) Zala megyében. Somogyban neki jutott még Somogyvár (7548 kh), Kőröshegy, Pusztaszemes és Gyugy puszta (5993 kh), Juth (1860 kh), Kálmáncsa és Homokszentgyörgy (17.689 kh) valamint Veszprémben Siómaros (4000 kh).

17 A hatalmas birtok-komplexumot átvéve Lajos lemondott a bécsi kamaránál viselt tisztségéről és idejét uradalmai irányításának szentelte.

18 A következő évtizedekben az 1814-es osztályegyezséggel neki juttatott vagyont számottevő mértékben tovább gyarapította. 1824-ben anyai örökségként jutott Tolna megyében ahhoz a nagydorogi uradalomhoz (8820 kh), amely 50 év múlva az unoka, Széchenyi Sándor életútjának alakulásában játszik majd fontos szerepet. 1825-ben Fejérben megvásárolta a 2400 kat. hold terjedelmű Sárpentele pusztát, majd pedig 1833-ban István öccsétől a Somogy megyei csokonyai uradalmat (29.600 kh).

19 8 SZÉCHENYI 1913.8. 9 SZÉCHENYI 1913. 10. 10 SZÉCHENYI 1913. 11. "SZÉCHENYI 1913. 13., 16. 12 SZÉCHENYI 1933. 149. 13 SZÉCHENYI 1913. 16. 14 Mária Luisa főhercegnő a következőket írta az 1810. január 23-án kelt, egyik barátnőjéhez írt levelében, ,/inyám tegnap lakosztályában kis bált adott... Nagyon szép valcerokat hallottunk tegnap, Széchenyi Lajos szerzeményeit. Ha megbírom szerezni zongorára alkalmazott kottáit, el küldöm neked." SZÉCHENYI 1913. 21. 15 SZÉCHENYI 1913. 14. 16 SZÉCHENYI 1913. 16-24. 17 SZÉCHENYI 1933. 108. 18 SZÉCHENYI 1913. 24. 19 SZÉCHENYI 1933. 108. 292