Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 20. (Szekszárd, 1998)

Gaál Attila: IV–V. századi kerámiaedények a Dunameder bölcskei (Tolna m.) szakaszáról

Függelék I. A kézirat lezárása után előkerült leletek leírása: 1. Hosszú kasza. (14.kép 3., ló.kép 4.) A tüskés makkban végződő, téglalap átmetszeni nyéllemez a vele egy síkban lévő hátratört nyakban folytatódik, majd félkörívben megy át az egyenlőszárú háromszög átmetszeni pengébe. A kasza hegye hiányzik. A 2 cm széles, 4 cm átmérőjű örv a nyéltövis fölött hat centiméterrel rögzült a nyéllemezhez, melynek belő oldalán az oxidrétegben jól kivehető a fa nyél tövistől számítva 9,3 cm hosszú lenyomata. Jól látható, hogy a hengeres nyél végét laposra alakították, hogy jobban rögzüljön a nyéllemezhez. A penge éle a korrózió által roncsolt, helyenként hiányos. Felületén több helyen rácementálódott homok és apró kavics található. Római hoszúkasza makkos nyélfelerősítésű változata. Főleg a nagyobb villagazdaságokban volt használatban.

14 A penge háromszögletű résznek töredékes hosszúsága: 57 cm. Kiterített teljes hosszúság: 91,5 cm. 2. Ágvágó kés. (14.kép 4., ló.kép 5.) Visszapödört, lapos gombheggyel készített nyéltövises kés. A nyél és a pengető találkozása fölött a penge gerince előbb hátrafelé ível, majd ívesen előrehajolva végződik. Pengéje egyenlőszárú háromszög átmetszeni. A 14,3 cm hosszú nyéltövis téglalap átmetszetű, a pengetőtől lefelé szélessége fokozatosan csökkenő, vége lapított. A nyéltövis felső végére egy 1,7 cm szélességű, 3,2 cm külső átmérőjű vas gyűrűt rögzített az oxidréteg. A penge tőben 3,6 cm széles, középen 2,7 cm-re keskenyedik, majd az ívesen előrehajló felső harmadnál ismét kiszélesedik 3,8 cm-re. Az előrehajló pengével készített nyéltüskés felerősítésű hasonló kések a késővaskortól a középkorig ismeretesek. Köpüs változataik a főként gyümölcsösökben végzett munkáknál praktikus gombos hegykialakítással is készültek. A hosszúra nyújtott pengehegy visszapödrésével kialakított lapos gombvég alakalmazására azonban nem ismerünk párhuzamot.

15 Kiterített hosszúsága: 49 cm. 3. Zabla. (14.kép 5., 15.kép 1-3.) Az I-II.században kialakult római feszítőzabiák közvetlen előzményének tekinthető u.n. szorítózabla egy díszes változata.

16 A középen csuklósan kapcsolódó zablatengely és a ló álla alá feszülő összekötő tengely együttesen fejtette ki azt a rndkívülien radikális hatást amellyel a nehezen kezelhető lovakat is megfékezhették. A zablatengely mindét féldarabján vas és bronz hézagoló karikák között egy-egy a féldarab közepén elhelyezkedő forgó kereket alkalmaztak, melyeket 4-4 gombaformájú vas bütyökkel láttak el. (15.kép 3.) Az oldal-peckek megnyúlt alsó szárait a szárak ellapított középrészén lévő 3-3 lyuk közül a középsőbe lazán csatlakozó tengely köti össze. Ezt úgy kovácsolták meg, hogy a négyzetes átmetszetű vasrudacskát izzó állapotban középen rögzítve a két végét azonos irányba megcsavarták. Az így kialakuló csavart tengelyfelület nem díszként szolgált, hanem az alsó áll alá feszülve fájdalmat okozott a lónak. Az oldalpeckek végeit lévő nyitott (!) karikák zárják le, míg a zablatengely külső végein lévő gyeplőszár-karikák zártak. A gyeplőszár meghúzásakor előbb a csavart összekötőtengely fejtette ki az imént leírt hatást, majd a zablatengely kifeszülésével annak forgó bütykös kerekei nyomódtak bele a ló szájpadlásába. A vasból kovácsolt zablát a zablatengely külső végénél, de még az oldalpeckek gyűrűin belül elhelyezett tulipánalakú bronz szerelvényekkel díszítették. (15.kép 1-2.) Ezeket kör átmetszetű pálcákból hajlították úgy, hogy mind a négy végződésükön egy-egy hátrahajló hattyúfejet (sárkányfejet?) helyeztek el. Ezeknek egyik oldala sima, míg a másik bemélyedő pontokkal és vonalakkal plasztikusan díszített. Éppen ezért feltűnő, hogy a díszeket már a zabla összeállítása során rosszul helyezhették fel, mert a jobb oldalon a díszítetlen, sima oldalt fordították kifelé. (14.kép 1.) Méretek: Az oldalpeckek hosszúsága 17,5 cm. A csavart összekötő tengely hosszúsága 15 cm. A bronz díszítmények magassága 10,5 cm, szélességük 10,3 illetve 10,5 cm. 4. Mérleg. (14.kép 1-2., ló.kép 1-3.) Vasból készített un. gyorsmérleg, melynek mindkét szárvégét díszesre kovácsolták. A felfüggesztéshez közelebbi lapos szárvég háromszög alakú, és egymás alá beütött fekvő „V mintákkal díszített. Gombszerűen kialakított másik vége pedig sarkain tagolt piramisra emlékeztető, (ló.kép 2-3.) A piacokon napjainkban is használatos un. kofamérleghez hasonlóan ez is kisebb és nagyobb terhek mérésére is alkalmas, ám azoktól eltérően ehhez a mérleget át kell fordítani. A terhet tartó láncot és kengyelt eközben ugyancsak átfordították a díszes, 14 MÜLLER 1982, 208.,495. 15 MÜLLER 1982,510-511. 16 KALMÁR 1971,350. 27