Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 20. (Szekszárd, 1998)
Szilágyi Miklós: Szekszárd és Sárköz Jankó János naplójában
2 vörcsökös, karóval leerősithető, egyszárnyú; 62 német neve Reuse. Hálóból készült még a meritoszák, a mérőszák és az élőhal-tartó szák az első kettő olyan, amint azt Herman rajzolja le (112. és 120. á) a harmadiknak vázlatát itt adom. Láttuk a Herman féle lápi botot (Herman 92. á B) csakhogy nem 3, hanem csak kétágú volt, a horgoknak való csiripet, amit ezek a magyarul is tudó német halászok csipőnek neveztek; a téglás apacsot (itt apacsú ) (Herman 146. á.) de téglája nem volt kötéllel körülkötve, 63 a kötőtűt, a börczfát, a Tolnán boltban vett halászmérleget, egy lekelő fejszét, melynek rajzát mellékelem. E szerszámok nagy része ugyanezen halászok dunai halásztelepeiről kerültek ide s igy ismerték a nagyon kevéssé kivájt kuttyogatót, melyet németül Plumpangelnak neveztek, 64 mig az apacsút Kehi , a vörcsököt Schlupt szóval forditották. 65 A tóban különben csak csuka, kárász, czompó és pirosszárnyú keszeg van, esik és ponty nincs. A csolnak deszkákból van összeróva, benne van a lápibot egy kormány evező, melynek tolla = Löffel és fogórésze = Krikl van, a nádvágó = Rohreisel (3. á.) a karóverő (7. á.). Az épület előtt állott egy 1 m magas nyári cserény nádból, benne a katlantartóval háromlábbal, szél ellen állitva, ezt nyári konyhának nevezik és három oldalról teljesen elölről csak félig zárt, teteje persze nincs. Beeveztünk a nádasba is, ahol felkerestük a felállított varsákat mindig átjáró helyeket zárnak el velük és pedig úgy hogy kettőt állitanak egymással szemben. A halászok ismerték a bukorhálót is, de azt bukorszák nak nevezték. 66 Az egész Iccse vize különben Mőzs község határában a Kapszeg nevű határrészben van. Miután itt már mindent kimeritettünk, estére haza tértünk. 62 Az öt abroncsos, két vörsökös, egy szárnyú - a 20. században szinte kizárólagos használatúvá vált - hálóvarsa-változat felbukkanásáról és gyors terjedéséről közölt eddigi adatok arra engednek következtetni, hogy Jankó az Apatin környéki és a 19. század végére tehető „újításhoz" képest igen korai tovaterjedést dokumentált (v.o.: Sólymos 1965: 122-125, 131-134; Szilágyi 1995: 155-157). - Néhány év múlva Kovách Aladár (1904b: 305-306) szintén ezt a hálóvarsa-változatot írta le - kissé körülményesen - a Sárközből. 63 A hivatkozott helyek sorrendben: Herman 1887: 233,240, 207,259. 64 Sólymos ( 1965: 99) szerint a kuttyogató, kuttyogatás Tolnán plumbe, plutykázás. 65 Sólymos (1965: 205) szerint az apacs neve khél, a vörcsök ilyen német nevét nem közölte. 66 A sárközi bukorszák közel egykorú leírása és rajza: Kovách 1904b: 306. - Jankó múlt időbe utalt bukorszák-adata. nehezen egyeztethető Sólymos (1965: 178) értesülésével: „Tolna környékén inkább a Sión dolgoznak vele [...] A Sión állítólag id. Illés István, aki a Sárvízen látta, honosította meg a század elején." 258
