Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 20. (Szekszárd, 1998)

László Bartosiewitz: Váralja-Várfő középkori állatcsontleletei

fizettek királyi rovásadót. Vallomása idején 4 jobbágytelek) és 3 puszta telek volt. Három év múltán, 1564-ben már csak 1 porta adózót vettek fel a jegyzékre, változatlanul a pécsi káptalanhoz tartozóként.

77 A török jegyzékekben összesen két esetben tűnik fel Lak neve. Szigetvár eleste után tizenkét évvel, 1580-ban szerepel a szekszárdi szandzsák adóösszeírásában mint 8 kapuval adózó helység. Majd a III. Murát uralkodásának időszakában az 1574-1595 közötti évekről készült tímár javadalom jegyzékben tűnik fel ismét, mint halketted és haltized adójával a kincstárnak 200 akcsét (400 dénárt) jövedelmező helység.

78 Ebből egyben az is kiderül, hogy Lak a többi dombaljai és belső sárközi faluval és várossal együtt a szultáni hass birtokok közé tartozott, ami azt jelenti, hogy a felvételkor a jobban jövedelmező helységek közé sorolták. Érdekes azonban, hogy míg a szomszédos Kesztölc, Pilis, Kürt (Kürtös) már a szekszárdi szandzsák 1565-66-évi hass-birtok jegyzékén is szerepel, addig Lak nevével itt találkozunk először a kincstári javak listáján. Ennek oka lehetett az is, hogy 1564 után talán ideiglenesen elnéptelenedett a falu és csak valamikor a hetvenes, nyolcvanas években települt újra.

79 Annak időpontját, hogy mikor pusztult el véglegesen, nem ismerjük. Talán a tizenötéves hábrú csatározásai és az avval járó hadmozgások, talán más események hatására történt. Mindenesetre nem volt egyedül sorsával, hiszen a környékbeli valaha jómódú mezővárosok sorsa is ezidotájt pecsételődött meg, némelyiké véglegesen. Lak immár puszta állapotáról ismét egy birtokjegyzékből értesülünk. A bátai apátság birtokait összeíró Déczi János ispán ugyanis 1627-ben felsorolta az apátság városait és falvait Bátától kiindulva északi irányba haladva a Sárköz területén Aszszonyfalváig, majd külön ,3orda András bizonyságából" a dombok közötti helységeket. Amennyire lehetett a települések helyét is igyekezett pontosítani, de a leírások csak egymásután felsorolva, egymáshoz kapcsolódva értékelhetők. Mégis megpróbáljuk most kiragadni a Lakra vonatkozó részt: „...Nyék ismét fölül (t.i.Bátaszéken - G.A.) Decs felé egyfélfertál mérföldnyire vannak rajta 16 házzal.-Pilis ezenfelül Déczfelé mintegy fertál mérföldnyire, vannak rajta tíz házzal. Lak e mellett még Décz felül mintegy puskalövésnyire merő puszta "

m 76 TÍMÁR 1989, 308. 77 TÍMÁR 1989, 373. VASS 1978, 150. Az kétségtelen, hogy az 1558-1564-közötti szigetvári jegyzékeken szereplő Lak egy és ugyanazon a falu, mely végig mint a pécsi káptalan birtoka szerepelt. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy míg Vass Előd az általa közreadott forrásanyagban a „Tolna megye déli határán lévő néhány falu" közé sorolja (ennek alapján a Bátaszék melletti Lakkal azonosítható) addig Tímár György a baranyai Gerezsdlakkal azonosítja. Eltérő véleményük azonban a sárközi Lak falu helyének pontosítására még akkor sincs döntő befolyással, ha később Timár álláspontja bizonyulna igaznak. (TÍMÁR 1989,437. VASS 1978, 139, 150.) 78 VASS 1978, 158. 79 A török és magyar adórendszer kialakításáról és általában a kettős adózási rendszerről SZAKÁLY 1969, 52-58. 80 SZÉKELY 1889, 31-33. Látszólag ugyanezt a Decsi János ispán által Veresmarti Mihály pozsonyi kanonok számára készített összeírást közli Hegedűs is, de zavarbaejtő, hogy bár mindkét közlés betűhünek tűnik, mégis több ponton eltérnek egymástól. (HEGEDŰS 1997, 188-189.) Hegedűs a Kammerer hagyatékot jelöli meg forrásként, aki viszont az LA.MOL. Káptalanok, conventek. Pozsonyi káptalan 1627,C.63.BB.Nro.6.-ra hivatkozik. Székely munkájában sajnos nem jelölte meg forrását, így előfordulhat, hogy egy korabeli átiratot közöl. De az is lehet, hogy ő dolgozott az eredeti forrásból és így az általa közölt szöveg a pontosabb. Utóbbi feltevést támasztja alá az, hogy főleg a jegyzékek vége felé már igen jelentős eltérés mutatkozik a két irat között és mint majd látni fogjuk a Székely féle változat jóval alaposabbnak tűnik. Pl.: Farkasd leírásánál Hegedűs egy Bátaszékkel kapcsolatos teljes mondatot elhagy a szövegből. Közvetlen utána Szeremlénél pedig egy szemmel láthatóan rossz olvasat miatt egy új falut teremt a következő módon: „Szeremlyen város volt Pest felől, másfél mérföldnyire vannak. D e r k ö z (Dérköz) a Dunán, de a háborúságba Duna szigetibe szállottak és kevesen vannak mintegy 15 vagy tizenhat házas ember, de jól bírják. /Más kéz: molnás - malmos emberek, molnárok - emberek./ Asszon y fa l v a, a Duna volt Deerköz 1 mérföldön, oldalul. De régen elpusztult, hanem az Decsiek élik, Gyümölcsös kertjei és az Templom fönn van Mostis. " A Szeremlére vonatkozó rész így értelmetlen és Asszonyfalvát is a teljesen ismeretlen „Derköz" azóta ugyancsak elpusztult utódjának vélhetnénk. A Székely által közölt szövegben mindez világosabb csupán Derköz helyett a szövegben sűrűn előforduló Decz falunév ragozott alakját kellett felismerni a nyilván nehezen olvasható szóban: „Szeremlyen város volt Pest felől, másfél mértföldnyire vagyon Déczhez a Dunán, de a háborúságba Duna szigetibe szállottak és kevesen vannak, mintegy 15 vagy 16 házas ember, de jól bírják magukat, - molnárok. -Asszon y fa Iva, Duna szigetibe volt a Décztől egy mértföldön alul, de régen elpusztult, hanem a Décziek élik gyümölcsös kertjeit és a templom fenn van most is. " Hiányzik továbbá az Apáthira, Monyokra és Kürtösre vonatkozó része a leírásnak.Újfalunál egy, - bizonyára a másolásnál keletkezett - kihagyás és összevonás etnikai vonatkozású félreértéshez is vezethet, mivel Mórágy ekkor rác, Mányok viszont magyar lakosságú volt. Ezért ezt a két szövegrészt is idézzük, előbb a Hegedűs, majd a Székely féle változatban: „- Ujfa lu az 2 hegy között vagyon, határát élik az mányokiak, io (jó) falu, magyarok lakják. " „- Újfalu az hegy között vagyon, puszta, határát élik az mórágyiak. - Kürtös közel Mórágyhoz, jó falu ráczok lakják. " Mivel ez a bizonytalanabbnak tűnő és mint láttuk több ponton kifogásolható változat került legutóbb közlésre, úgy érezzük nem haszontalan, ha az érdeklődők számára a másik, meglehetősen nehezen hozzáférhető változatot is teljes terjedelmében közreadjuk: Az 7627 deczember 27-én kelt leírásból a következőkről értesülünk: " „A bátai apátság jószágának, városainak, faluinak, helyekről és egyéb állapotáról Déczi János ispánomnak szava után. B átthy a Szekszárdtól 2 mföld, jó régen város volt, mostan vannak rajta lakók mintegy 13, most csak halászásból élnek. B át t a szék Batthyán felül Déczfelé vagyon jó fél mérföldnyire, régen város volt, most csak egy török palánk vagyon rajta, ez mostan immár Nyéké lett. Nyék ismét fölül Decs felé egy fél fertál mérföldnyire vannak rajta 16 házzal. -Pilis ismét ezenfelül Décz felé mintegy fertál mérföldnyire, vannak rajta 10 házzal. Lake mellett még Décz felül mintegy puskalövésnyire merő puszta. Décz ezenfelül mintegy fél mérföldnyire, vannak rajta mintegy 20 házzal.- Kis-Décz, Décz mellett volt napkelet felül, mintegy muskatér lövésnyire, de ez puszta, a mikor lakták is, mintegy 12 házzal voltak. Ettyhe Déczen napenyészet felé vagyon, mintegy fertál mérföldön, jó város volt, most a népivel a mi vagyon Déczen lakik. - Lán g fő ez is még Báttaszéken nap elesett felé vagyon mintegy fertál mértföldön, Rác z ok lakják. 190