Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 20. (Szekszárd, 1998)

Miklós Zsuzsa: Váralja–Várfő XIII. századi vára

A kannatöredékek alapján négy ilyen típusú edényre lehet következtetni. A vöröses-, illetve szürkésbarna színű, kavicsos anyagú példányokon kívül találtunk egy szürke, redukált égetésü darabot is. Mindegyik töredék az edény felső részéből származik: a peremhez, illetve a fogórészhez tartozik. A redukált égetésű darab díszítetlen, két másikat viszont bevagdosással díszítettek. (F.97.2.75. és F.97.2.165. - 11.kép 4-7.) A viszonylag ritkán előforduló edénytípus ismert pl. Sopronból, a XIII. század végére keltezhető rétegből;

35 Vácról,

36 Márianosztra-Bibervárról,

37 Kőszegről.

38 Márianosztra-Bibervár a XIII. század második felére keltezhető; a kőszegi kannát Holl Imre a XIII. század végére helyezi. A váraljai töredékeken a kiöntőcsőre utaló nyomok nincsenek, de az analógiák alapján valószínűsíthető, hogy ezeken is volt egyszerű, vagy esetleg állatfejes kiöntő. Az ásatás során 5 palack töredékei láttak napvilágot. Valamennyi vastagfalú, kavicsos anyagú nyaktöredék. Egy részük szürkésbarna színű, a többi pedig belül szürke, kívül vöröses. A díszített példányokon a nyakon 2-3 sor hullámvonal, illetve egy sor vízszintes és egy sor hullámvonal látható. Belsejükön jól megfigyelhető a hurkatechnika. (F.96.4.116, 146-148; F.97.2.157, 180. - lO.kép 3-4.) Ahhoz kicsik a töredékek, hogy az edények alakjára bármilyen következtetést tehetnénk. Készítésmódjuk azonban megegyezik az eddig ismertté vált Árpád-kori palackokkal. Bár ezek használata Parádi Nándor szerint a XIV. századba is átnyúlik,

39 a váraljaiak — durva kivitelük alapján — inkább a korábbiakhoz, a XIII. századiakhoz sorolhatók. A csészék közül két nagyobb méretűt lehetett összeállítani, egy kisebbet pedig részlegesen kiegészíteni. Valamennyi sárgásfehér, apró kavicsos anyagú, korongról leemelt. Szájuk tölcséres, széle felé kissé elvékonyodó. Vállukon 2 vízszintes bekarcolás látható. Magasságuk 5,5-7,8 cm között váltakozik. Aljuk kissé bemélyed. A kiegészíthető példányok a 2. gödörből származnak, a töredékek a II. és III. szelvényből kerültek felszínre. A két nagyobb méretűről a magasságuk alapján feltételezhető, hogy esetleg tálak voltak (ezeknek magassága 7,6, illetve 7,8 cm - 8.kép 2-3.). A tálak formailag nem különböztek a csészéktől, csupán méreteik voltak nagyobbak. Holl Imre megfigyelései szerint utóbbiak magassága a budai várban 10-12 cm, a csészéké pedig 5-8 cm. Míg azonban a csészék tömegesen fordultak elő, addig a tálak lényegesen ritkábbak.

40 Festett edénytöredékek Pohár vagy kis fazék részlete lehet az a szürke, apró kavicsos anyagú oldal- és aljtöredék, amelyet kívül sárgásfehér engobe felett piros festéssel díszítettek (két párhuzamos vonal között apró pöttyök - F.97.2.137.). Palackhoz vagy korsóhoz tartozhattak a belül szürke, kívül sárgásvöröses, simított felületű, homokkal és igen apró kaviccsal soványított anyagú töredékek. Az edény nyaka szűk, alján kereszt alakú bélyeg látható. Külsejét a nyaktól lefelé piros festésű geometrikus minta díszíti. A láthatóan egy edényhez tartozó töredékek, amelyek a vár különböző részein kerültek felszínre, csak részben illenek össze. (F.96.4.95, 115, 137-139; F.97.1.12, 34; F.97.2.122. - lO.kép 5.) Palack- vagy kancsóőldal lehetett a belül szürke, kívül vörösesbarna, kavicsos anyagú, vastagfalú hastöredék, amelyet piros vízszintes vonalhoz kapcsolódó ferde vonalak és pöttyök díszítenek. (F. 97.2.50. - 10.kép 7.) Csészéhez vagy palackhoz tartozhatott a sárgásbarna, kavicsos anyagú, elvékonyodó szélű perem, amelyet kívül piros hálómintával láttak el. (F.96.4.112. - lO.kép 1.) Valószínűleg egy korsó részben összeillő darabjai a szürke, finoman iszapolt, kívül simított felületű darabok, amelyeken igen halványan talán festés nyomai látszanak. (F.96.4.9, 38, 51.) Fémtárgyak Háztartási eszközök Több kés, illetve késtöredék is napvilágot látott. Az ép példány 18,5 cm hosszú, nyéltüskés, egyeneshátú, elhegyesedő végű. A háromszög átmetszetű penge foka közelében vékony bekarcolt vonal fut végig. (F.96.2.9. - 12.kép 1.) Találtunk egy igen kis méretű, szintén nyéltüskés kést is: a mindössze 7,5 cm hosszú kés pengéje a hegy felé elkeskenyedik. (F.96.2.12.) A XIII. században kizárólag, sőt még a XIV. században is túlnyomó többségben nyéltüskés késeket használtak.

41 A XIII. századi kisvárakban is mindig megtalálható, jellegzetes lelet: ld. pl. Váchartyán-Várhegy,

42 Márianosztra-Bibervár,

43 Mende-Lányvár.

44 35 HOLL 1974, 205. old., 28. kép 13. 36 MIKLÓS 1991,49.t.6-7. 17 MIKLÓS 1983, 19. old., 14. kép 38 HOLL 1992, 27. old. 12. kép 39 PARÁDI 1955, 141-147. 40 HOLL 1963,338-339. 41 HOLL-PARÁDI 1982,69. 42 MIKLÓS 1978, 103. old., 12. kép 1. 43 MIKLÓS 1983, 19. old., 15. kép 5-6. 132