Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 20. (Szekszárd, 1998)

Miklós Zsuzsa: Váralja–Várfő XIII. századi vára

tóárokkal, az I. valamint a HI-VIII. sz. szelvényekkel figyeltük meg. Felmenő fal sehol nem maradt meg; az alapozásnak, illetve az alapozási ároknak is csupán az alját tudtuk rögzíteni. A VII. szelvény kivételével minden esetben csak az alapozási árok belső vonalát dokumentálhattuk, a külső rész a leszakadó löszfallal együtt lesodródott. A megmaradt részletek szerint az alapozást törtkőből készítették, kötőanyag nélkül. A fal vastagsága — a VII. szelvény metszete szerint — kb. 60-65 cm lehetett. Arra vonatkozóan, hogy a felmenő fal miből készült, semmilyen támpontunk nincs. A felszínen, és a pusztulási rétegben szórványosan előforduló téglatöredékek a toronyból éppen úgy származhatnak, mint a körítőfalból. A szelvényekben megfigyelt részletek alapján rekonstruálhattuk a körítőfal egykori alakját, kiterjedését: eszerint a fal — minden bizonnyal a hegytető egykori peremén körbefutva — 14 x 28 m-es területet övezett. A IV. szelvényben tapasztaltak szerint a K-i szakaszon egybeépült a torony K-i falával. Torony A 7 x 7,5 m alapterületű torony a körítőfal által övezett területnek a közepén helyezkedett el. Maradványait a II., IV. és IX. szelvényekben, valamint az I. és III. kutatóárkokban figyeltük meg. Ennek az építőanyagát is csaknem teljesen elhordták, többnyire csak az alsó kősor maradt meg. Az alapozásnak általában csak a külső szélét lehetett megfigyelni, árokra utaló nyomot csupán az I. és III. kutatóárokban tudtunk rögzíteni. Eszerint az alapozási árok szélessége 80-90 cm volt. Az alap törtkőből készült, kötőanyag nélkül. A kőanyag mészkő vagy meszes homokkő, amely lehet helyi, de a Mecsekből is származhat.

28 A II. szelvényben találtuk meg a torony DNy-i sarkát, valamint a D-i falszakasz részletét 340 cm hosszúságban. A fal közvetlen közelében előbukkant két cölöplyuk valószínűleg az építéshez szükséges állványozáshoz készült. Ezen a szakaszon 240 cm hosszúságban 30-35 cm magasságig megmaradt a felmenő fal is, amelyet szintén törtkőből készítettek. Alapterülete, és az alapozás alapján feltételezhető, hogy a torony legalább két szintes volt. Talán az egykori feljáróra utal a III. árokban megfigyelt 70 cm vastagságú alapozási árok részlete, amely a toronyhoz képest ferdén helyezkedik el. A külső járószintet a torony D-i oldalánál figyeltük meg, kb. 80-90 cm mélységben. A viszonylag egyenletes, kormos, hamus szinten, valamint a felette levő pusztulási rétegben sok XIII. századi cserepet, csontot, fél patkót, két késtöredéket, valamint egy több darabra tört vastárgyat találtunk. Közvetlenül a járószinten 10-20 cm vastag, igen kemény, kevert sárga réteg húzódik. A járószint vastagsága 4-5 cm, alsó részén apró kavicsos. Gazdasági udvar A toronytól É-ra és D-re gazdasági jellegű létesítmények álltak. Az É-i oldalon 4 tárológödröt találtunk. 2. gödör: átmérője 150 * 164 cm, mélysége 140 cm. Oldala lefelé szűkülő, alja lapos, fenekének átmérője 60 cm. Betöltése laza, néhány kő-, tégla- és paticstöredékkel, elég sok cseréppel, állatcsonttal. A fazéktöredékeken kívül innen származik két fazék, három csésze, egy D-alakú vascsat, valamint egy lapos cseppekkel díszített üvegpohár töredék, (ó.kép) 3. gödör: szájátmérője 185 cm, mélysége 250 cm.

29 Lefelé enyhén hasasodó, az alja közelében összeszűkülő, kissé csúcsos aljú. Betöltése laza, barna, hamus, paticsos, faszenes talaj, néhány kődarabbal, elég kevés lelettel, több behullott, elszenesedett gerendadarabbal, egy-két állatcsonttal. Felső részén egy sekélyebb, 90 cm átmérőjű, köves, enyhén humuszos betöltésű beásást figyeltünk meg. Kb. 230 cm mélyen kezd összeszűkülni; az alsó 50 cm igen laza, paticsos, faszenes. A fazék- és korsótöredékeken kívül két db csuklós vaspántot is találtunk benne, (ó.kép) 6. gödör: A torony közvetlen közelében, az É-i fal mellett bukkant elő. A kerek, 190 cm átmérőjű gödör fala függőleges, alja összeszűkül, homorú. Betöltése változóan kemény, illetve laza, sárgás, paticsos, faszenes, elég sok kővel, téglatöredékkel, közepes mennyiségű cseréppel, állatcsonttal. Leletek (néhány fazék-, fedő- és bögretöredék, valamint egy agyaggolyó) csak a felső harmadában voltak, lejjebb a betöltés kissé paticsos, elég laza, löszös. (ó.kép) 4. gödör: A szokványos tárológödröktől eltér az I. szelvényben és annak K-i rábontásában talált objektum. Az eleinte szabálytalan beásásként, 50 cm mélységben mutatkozó gödör 130-150 cm mélységben kezdett alagútszerü formát mutatni. Végül kibontakozott egy összességében 560 cm hosszú, É-ÉNy felé enyhén lejtő „folyosó", amelynek belső magassága 100 cm, szélessége 90-100 cm, a felszíntől mért legnagyobb mélysége 320 cm. Betöltése: közepesen laza, sárga-sárgásbarna lösz, kevés habarcsos törmelékkel, közepes mennyiségű XIII. századi fazék- és palacktöredékkel. 1 Vincze Péter meghatározása. — A vár közelében, attól DNY-ra, légvonalban kb. 800 m-re két kis kőbánya található, amelyeknek anyaga közel áll a várban talált kövekhez. Vincze Péter szíves szóbeli közlése szerint azonban csak helyszíni kutatással és vékonycsiszolatok készítésével dönthető el, hogy az építőanyagot itt a közelben bányászták, vagy esetleg a Mecsekben. — Vincze Péter segítségét ezúton is köszönöm ' Omlásveszély miatt nem tudtuk teljesen kibontani. 129