Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 20. (Szekszárd, 1998)
Ódor János Gábor: Árpád-kori temetőrészlet Várongról
A sírmélységet a 20-ból közül 11 esetben ismerjük. A sírgödrök nem mélyek, az átlagmélység 75 cm). A kevés adatból leszűrhető, hogy a felnőtteket mélyebbre hantolták el, mint a gyermekeket. Ez lehet az oka a csecsemő csontvázak hiányának. Az egyetlen ilyen korú váz is a humuszból származott. A csontvázak helyzete átlagos: hátonfekvő, nyújtott helyzetű. Rendellenes fektetés nem fordul elő a feltárt síroknál. Az alkarcsontok elhelyezése változatos, leggyakoribb a medence melletti nyújtott, illetve enyhén behajlított tartás. Leletanyag A feltárt húsz sír közül nyolc tartalmazott mellékletet, mind S-végű karikát. Az S-végű karikák eredetével, fejlődésével, keltezésével kutatók sora foglalkozott már. 8 Ennek az ékszertípusnak különböző variációi a 10. század végétől a 13. század közepéig voltak meg a Kárpát-medencei viseletben. A várongi S-végű karikák közül az ún. bordázott Svégűek 9 nyújtanak segítséget a szűkebb időrendi meghatározáshoz. Szőke Béla megállapítását, miszerint ez a típus a 11. század közepétől jelenik meg, 10 a szakma elfogadta. 11 A bordázott S-végű karikák nagyobb példányai a tatárjáráskor elrejtett kincsleletekben, valamint a templomkörüli temetők korai sírjaiban is feltűnnek 12 — ez az ékszertípus használatának felső határát is jelenti. A soros temetők használata, területenként változóan, legkésőbb a 12. század közepéig befejeződik. 13 Ezért a fentiek alapján a temetőrészlet all. század végére — a 12. század első felére keltezhető. Az S-végű karikák viseleti helyükön voltak, többnyire a koponya körül helyezkedtek el. Az a néhány darab, amely a felsőtest csontjaira került, állatjáratok okozta bolygatás miatt mozdulhatott ki. Összefoglalás A Somogyi-dombság délkeleti régiójában, Várong 10 km-es körzetéből a következő 10-12. századi soros temetőkre utaló sírleletek ismertek: Kapospula-Alsóhetény, 14 Koppányszántó-Belterület, 15 Koppányszán tó-Homokbánya, 16 Ráksi, 17 Szakcs, 18 Törökkoppány-Tapasztó. 19 Ezekkel, a zömmel töredékes sírjaikról ismert lelőhelyekkel, természetesen nehéz összevetni a szintén töredékes várongi temetőt, mégis az, hogy az S-végű karikák 75%-a ezüstből készült, valamint az, hogy több sírban található négy-öt karika, a közösség viszonylagos gazdagságára utal. A sírok egy soros elrendezésű kora Árpád-kori temető késői fázisából származnak. A leletanyag egyoldalúsága nem teszi lehetővé a pontosabb kormeghatározás lehetőségét. Szent István nehézfegyverzetű testőrségében szolgált skandináv-varég zsoldosoknak a Várong falunévben maradt nyomuk. 20 A falu Tolna megyében helyezkedik el, első okleveles említése 1138-ból származik {„Villa Warang"). 21 Később Warangh és Warand néven fordul elő (1250, 1329, 1412, 1424, 1436) a település. Feltételezésem szerint a fenti oklevelekben jelölt falu lakosai lehettek a temetőrészletben elhantolt emberek. 22 8 KRALOVÁNSZKY 1957; SZŐKE 1962, 86-89; MESTERHÁZY 1965; BÓNA 1978, 136-137; SZŐKE-VÁNDOR 1987, 54-59. 9 A bordázott S-végű karika készítési módjáról: SZŐKE 1977. 10 SZŐKE 1962, 89. 11 SZABÓ 1980, 69; SZŐKE-VÁNDOR 1987, 57. 12 PARÁDI 1975, 151-152. 13 Például Halimba-Cseresen (TÖRÖK 1962, 123), Békés-Povádon (TROGMAYER 1962, 37), Pusztaszentlászlón (SZŐKE-VÁNDOR 1987,79). 14 Szórvány sírleletek a 10. század második feléből. (BAKAY 1989, 21. t. /31-3 8) 15 Egy gazdagabb köznépi vagy egy szegényebb középrétegbeli 10-11. századi közösség temetőjének szórvány sírleletei. (WOSINSKY 1896, 1042; HAMPEL 1900, 723-724) 16 11. századi köznépi temető 15 feltárt sírja. Közöletlen, Gere László és a szerző leletmentése, 1991 és 1996. 17 Közöletlen 10-11. századi temető 7 feltárt sírja. (FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962, 64: No. 853) 18 Köznépi temető 9 feltárt sírja, a 10. század középső harmadára keltezhető. (MÉSZÁROS 1962) 19 10-11. századi köznépi (?) temető feltárt sírjából rombusz alakú nyílcsúcsok, S-végű karikák, fülesgombok ismertek. (BAKAY 1978, 172LX.L) 20 GYŐRFFY 1977, 117-119. 21 CSÁNKI 1897,456. 22 A rajzokat Csiszér Antal készítette. 120