Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 19. (Szekszárd, 1996)

Oszvald Feren–Szabó Géza: Késő bronzkori karikaleletek Kisdorogról és Szakályból

- Ellapított bronzszálból készített hegyes végű karika. Felületén kisebb-nagyobb szabálytalanul futó síkok és apró, hosszirányú repedések láthatók. Külsóés belsóoldalán több helyen is vonalköteg- és rádlizásszerű díszítés maradványai figyelhetők meg. Alakja szabálytalan, eredeti köríve többszörösen megtörik, hegyesre kalapált végei nem érnek össze. (Ltsz.: Ő.94.7.21.; tömege: 49,4 gr; átmérője: 90 mm; szélessége 6 mm; vastagsága: 6 mm; kiterített hossza: 29,5 cm) - Ellapított bronzszálból készített hegyes végű karika. Felületén kisebb-nagyobb szabálytalanul futó síkok és apró, hosszirányú repedések láthatók. Alakja ovális, hegyesre kalapált végei nem érnek össze. (Ltsz.: 0.94.7.22.; tömege: 40,4 gr; átmérője: 105 mm; szélessége 6 mm; vastagsága: 5 mm; kiterített hossza: 30,5 cm) - Ellapított bronzszálból készített hegyes végű karika. Felületén kisebb-nagyobb szabálytalanul futó síkok és apró, hosszirányú repedések láthatók. Alakja ovális, hegyesre kalapált végei nem érnek össze (9. kép 3.) Anyagösszetétele: Sn 5.88%; Pb 0.70%; Ni 0.42%; Fe 0.15%; Co 0.07%. Az anyagszerkezet-vizsgálat tanúsága szerint anyaga homogén szerkezetű, valószínűen 8 fázisokkal, helyenként újrakristályosodott részekkel (7. kép 3.). (Ltsz.: Ó.94.7.23.; tömege: 70 gr; átmérője: 80 mm; szélessége 8 mm; vastagsága: 6 mm; kiterített hossza: 28 cm) A most bemutatott tárgyak gyártásának és felhasználásának kérdéseivel, valamint a párhuzamok bemutatásával, az időrendi problémák megválaszolásával másutt már részletesen is foglalkoztunk. Ezért anyagközlésünket itt most csak a korábbi megállapításaink lényegének összefoglalása mellett, néhány újabb metallográfiai vizsgálat eredményével egészítjük ki. A Kisdorog-Hegyiszántók és a Szakály-Fütyülős lelőhelyeken talált karikákhoz hasonló tárgyakat a Kapós völgyében, az említett helyektől csak pár kilométerre lévő, az egyéb tárgyak alapján jól korszakolható kurdi és Regöly-veravári kincsleletből is ismerünk. De más közeli (Lengyel, Bonyhád környéke , Nagy vejke ) és távolabbi lelőhelyekről (Velem I., Lengyeltóti III., Tiszanagyfalu, Tálya, Kemecse, Keresztéte Füzesabony, Bókod, Biatorbágy, Lovasberény, Székesfehérvár, Tatabánya-Bánhida, Gyermely stb.) is viszonylag széles körből ismerünk hasonló karikákat tartalmazó leleteket. Ezeket a lelőhelyeket részben a kurdi horizont kincsleleteihez kötik, azonban Bókod, Biatorbágy, Lovasberény, Székesfehérvár, Tatabánya-Bánhida, Uzsavölgy és a Mozsolics A. által névadónak kiválasztott Gyermely hasonló karikái már egy későbbi lelethorizontot jeleznek. Mint arra Kemenczei T felhívja a figyelmet, a bánhidai karperecek számos, különböző korú együttesekből ismertek, de nagy számban való előfordulásuk egyetlen leletben egy adott korszakra jellemző, s ez szerinte a Jászkarajenő-Uzsavölgy kincsleletekkel jellemezhető időszak. A vizsgált leletegyüttesek földbe kerülését így egyéb, a pontosabb keltezést lehetővé tevő tárgyak hiányában a fent említett párhuzamok alapján legkorábban a kurdi, legkésőbb a gyermelyi leletek időszakára tehetjük. 4 SZABÓ 1994. A kutatástörténet, a párhuzamok és az időrend kérdéseire további irodalommal lásd KISS 1859; DARNAY 1899; HAMPEL 1864 HAMPEL 1896; JÓSA 1910; MISKE 1907; MISKE 1913; MISKE 1928; LÁZÁR 1941; LÁZÁR 1943; MOZSOLICS 1963; MOZSOLICS 1973 MOZSOLICS 1975; MOZSOLICS 1984; MOZSOLICS 1985; KŐSZEGI 1984; KŐSZEGI 1988; KEMENCZEI 1983; KEMENCZEI 1984 MARÁZ 1989; HELEBRANDT 1989; PATEK 1968. 5 WOSINSKY 1896, CXI, 1. 6 SZABÓ 1993, 6.T.21-23. 7 KŐSZEGI 1993. 8 WOSINSKY 1896, LXXII.6. 9 MOZSOLICS 1985, 39.T.26. 10 MÉSZÁROS 1972, XI. 1. 11 MOZSOLICS 1985, 229.T.8-19. MISKE 1907. 12 MOZSOLICS 1985, 109.T. 10-34.; MOZSOLICS 1975. 13 MOZSOLICS 1985, 196.T.8-16. 14 MOZSOLICS 1985, 162.T.19-12. 15 HAMPEL 1896, CCXXXI. 16 MOZSOLICS 1985, 151.T.l-16. 17 MOZSOLICS 1985, 145.T.26-29. 18 MOZSOLICS, 19885. 232/A T.2-4. 19 HAMPEL 1895, 97.; HAMPEL 1896, CCIC; MOZSOLICS 1985, 238.T.8-23. 20 MOZSOLICS 1985, 246.T. 18-21. 21 MOZSOLICS 1985. 243.T. 13-14. 22 KEMENCZEI 1983. 23 MOZSOLICS 1985, 241.T.18-20., 242.T.1-43. 24 MOZSOLICS 1985, 65.; KŐSZEGI 1993, 230-232. 25 DARNAY 1910,427. 26 KEMENCZEI T. 1983.66. A szerző a bánhidai lelet alapján javasolja a von Brunn (BRUNN 1968,45-50.) által is használt Jászkarajenő-Uzsavölgy leletcsoportnak való elnevezést Mozsolics Amália Gyermely horizontjával szemben. 97