Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 19. (Szekszárd, 1996)

Balázs Kovács Sándor: Protestáns etika – paraszti erkölcs

Bűn és büntetés A községi tanács által kiszabott büntetések végrehajtásának egyik módja a fogdába, „áristomba" zárás volt, amelyet a vallomásokban „árestálásként" is emlegetnek. Az áristom a községházán volt. Ebbe csukták be átmenetileg azokat az elfogott csavargókat, szökött katonákat és más gyanús személyeket, akiket azután az úriszék áristomába kísértek. Ugyancsak ide csukták azokat a falubelieket is, akiket a helyi elöljáróság ítélt fogságra. Az ilyen fogság általában 1-2 napig tartott. Hosszabb idóre a helyi ítélet alapján be sem csukhattak senkit, de nem is lett volna értelme a huzamosabb bezárásnak, hiszen csak gondot okozott volna az elöljáróságnak: a fogolyra vigyázni kellett, élelmet kellett adni neki stb. Inkább megszégyenítő, elrettentő szerepe volt az árestálásnak, tehát erkölcsi büntetésnek számított. Ez magyarázza, hogy valakit két órai áristomra ítéltek. Tökéletesen elég volt a két óra is, hiszen a falu népe elótt ugyanúgy kellett szégyenkeznie az árestáltnak, mintha napokra csukták volna be. A tömlöcbe való kényszerű belépés, az árestálás ténye volt a döntő. Ez számított nevelő célzatú cselekedetnek. A falu vezetése által kiszabott leggyakoribb büntetés a „megcsapatás," a pálca- és korbácsütés volt. A vétkesek megveretésétől, a testi büntetéstől erkölcsi javulást vártak. A testi fájdalomtól való félelem egyeseket valóban visszatartott a további vétkezéstől; még nagyobb jelentőségű volt azonban a megveretés megszégyenítő hatása. így néha a kiszabott büntetés valóságos fájdalma, kínja szinte alig számottevő, inkább a deresre húzás, a veretes megszégyenítő ténye a lényeg. A bíró a vétkeseket leggyakrabban 12 vagy 24 pálcaütésekre ítélte. Az asszonyok és leányok általában 12-24 korbácsütést kaptak, ha kisebb értékeket loptak, vagy ha másokat sértve pletykáltak, nyelveskedtek. A büntetést vagy azonnal végrehajtották, vagy késleltették, esetleg felfüggesztették, és részletekben vagy egyszerre nyerte el a bűnös méltó büntetését. Ahogy írták „...a jeles ünnep megszentségtelenitése miatt büntetése: 24 óráig Kalodát, és az 24 órák alatt két izbe 24 pálca büntetés." Decsen „Dani István és Csekei András 17a Jan. 1802. ejczakának idején Héderi János udvarában kóborolván Dani István Héderi János által az Hellység aristomában hozatott és minekutánna examináltatott azt valja Dani István, hogy korcsmán Borozván, kérni mentek volna oda, más rósz szándékjoknak mivel semmi jele nem lévén az éjczakai kóborlásról való el szoktatására. M. Uraság Tisztsége és a Tanács ítéletéből Dani Istvánnak 2 Vasárnapokon 24 pálcza büntetés rendeltetett, olly fenyítéssel, hogy ezután a kocsmában semmi időben és Semmi szín alatt is nékie magát Láttatni szabad nem lészen, külömben mindenkor 12 pálcza ütésekkel fog büntettetni: ha pedig ezen büntetések által sem fogja magát a kocsmázástól meg tartóztatni és valamelly excessusban találtatik azonnal az Attyának arra tett kötelezése szerént Katonának fog adatatni." A javulás reményében időnként elengedték a büntetést, „...ezt ugyan a Tanáts a Tettes Törvén Szék eliben akarván téritteni, de reménység vagyon felöle, hogy ezután meg jobitja magát." A büntetés végrehajtásánál néha emberiességi okokból, máskor társadalmi, sejthetően „protekciós" okokból kedvezményt adtak. Ilyen ok lehetett a terhesség, a betegség, a testi gyengeség, a fiatalság, az öregség, az első alkalommal elkövetett vétség. A következő módon magyarázták azt a jegyzőkönyvekben: „...Kovács Péter Felesége egészsze ok minden roszban, és ha Terhes nem volna Kovács Péterné 12 Korbáts büntetésre Ítéltetett, de Terhessége menti meg a büntetéstől de ha a motskolódástul mindig nem szűnik a Gyermek Szülése után is meg fogja kapni a büntetést." „Fülöp István Ócséni Lakos Dunai Molnár Gál Őrse Leányai gyanús életet élni mondatott, a mint is a Tizedesek által Torméz András házánál Hálni tapasztaltatott a Leánnyal: azért is Fülöp 12 pálca büntetést kapott, de mivel farán kelléseket mondott lenni és ugy is találtatott, azért az büntetés rajta végben nem vitetett..." Volt olyan eset, amikor „gyenge test alkotásukat tekintvén mintegyöjük 6 páltza ütésre rendeltettek." „Testek mivoltához képest büntetéseket el vették 8. 10 12 páltza ütésekkel."

48 Az öregség is testi büntetést elkerülő ok lehetett: „Szilasi Lakos Somodi István... 6 Pálcza ütésekre ítéltetett: de nagy kérésére tekintetvén Öregsége a meg sértett Aszszony meg eggyezésével az Test béli büntetés hellyett 2 forintot fizetett." Egyesek gazdagságuk, befolyásuk révén igyekeztek elkerülni a vétkükért kiszabott testi büntetést. A decsi Balog Bogár Andrásné Dömsödi Julianna szomszédaival történt veszekedése, káromkodása, verekedése miatt 12 korbácsütés büntetést kapott „annyival inkább mivel már ennek előtte kéczer engedtetett meg néki sok gonosz cselekedete, Édes attyát mint Lelki Pásztort tekintvén, de harmadszor már lehetetlen volt meg engedni." Ha valakit egymás után többször kellett elítélni lopásért vagy egyéb vétkekért, és mégsem javult meg, kitiltották a faluból. Pl. „Horváth Ferencz Helység Kotsissa, mivel sokféle paráznái és Tolvai életet követet eleitől fogva, melyet nyilvánságossan ő maga is meg vallott... Tolvajságban találtatott nevezetesen Borjádi István Házától a Teritöről 42 Alsónyék községi protokollum - 1804. január 21. 43 Decs községi protokollum - 1802. január 20. 44 Decs községi protokollum - 1795. április 26. 45 Alsónyék községi protokollum - 1806. augusztus 16. 46 Decs községi protokollum- 1805. március 25. 47 Decs községi protokollum - 1844. január 28. 48 Decs községi protokollum - 1786. január 22. 49 Decs községi protokollum - 1802. december 27. 50 Decs községi protokollum - 1801. június 7.