Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 19. (Szekszárd, 1996)

Balázs Kovács Sándor: Protestáns etika – paraszti erkölcs

A házasság előtti szerelemre fóleg akkor derült fény, ha a leány teherbe esett és így látható nyoma maradt az együttlétnek. Az ócsényi parókián 1834. január elsején tárgyalták Pál Éva hajadon panaszát, mi szerint Dorkó István ót az elózó évben „Sarlós [július 2.] elótt való héten fényes nappal, a magok házánál mikor éppen tisztulása volt teherbe ejtette és ezt elismerni nem akarja". Behívatták a megvádolt személyt és hathatósan a lelkére kötötték, hogy ismerje el e cselekedetét, nem kell attól tartania, hogy Pál Évát feleségül kell vennie. A szembesítés mindössze annyi eredményt hozott, hogy Dorkó elismerte, valóban „a ki tett Esztendőben Szent Márton hetében Pál Évával, minekutánna az néki két itze bort adott, valósággal közösködött". Ezt pedig a vádló tagadta és állította, hogy sem azt megelőzően, sem azután nem közösködött vele, „hanem tsak Sarlós elótt való héten." A tanács „minekutánna látta, hogy Pál Éva ollyan környüállásokat ad eló, amelyek között talán nem is lehetséges, hogy gyermek fogantassék; annyival inkább mivel Pál Éva azt állítja, hogy ó soha senkivel Dorkó Istvánon kívül nem közösködött. - A gyűlés erre Dorkó István ezen vád alól felszabaditottnak Ítélte." A megesett leányok életében meghatározó volt e „vétek", mert komoly változást hozott társadalmi helyzetükben, sót még az öltözködésükben is, mely külsó, látható jele, mintegy bélyege volt a „bűnbeesésüknek". Ezért nem csodálkozhatunk azon, hogy minden áron apát igyekeztek szerezni születendő gyermeküknek, néha nem is a legtisztább eszközökkel. A decsi elöljárók 1844. február 13-án bábákkal vizsgáltatták meg Pütsök Zsuzsanna hajadon leányzót. A vizsgálat eredménye - de a leány saját bevallása - szerint tóle egy három hónapos gyermek ment el. „Ennek következtében Pütsök Susanna leánynak féketó köttetni rendeltetett." A házasságon kívül született gyermekeket a Sárközben - az ország egyéb területeivel ellentétben - nem sújtotta különösebb hátrány vagy előítélet. Ez kapcsolatban lehetett a szabadosabb erkölcsi normákkal. Sót itt a községek és az egyház felneveltetésükről is gondoskodott, gyermektartás fizetésére kötelezve az apát. Decsen egy gazda 1844-ben „megszeplősítette" hajadon szolgálóját, és a tény bizonyságot is nyert. A községi tanács úgy döntött, hogy „a leendő gyermeknek meg születésétől kezdve ha életbe maradván egész 12 éves koráig nevelési tekintetből, évenként 25 Váltó forintoknak megfizetésére ítéltetett, mit a köv. Birák és Elöljárók minden évben az illető Gyermek számára bé hajtani meg kérettetnek." Szentes János bogyiszlai lelkipásztor írta 1820-ban az ócsényi elöljáróknak: „Ennyit kötelességünké tett a Tettes Ns. Vármegye, hogy a törvénytelen ágyból született gyermekekre, valamint az árvákra is, ollyan gondunk legyen, mint a szemünk fénnyére, és a Tettes a végre kirendelt Deputatiot tudósítani tartozunk, mibül él az ollyatén tsetsemő? és ennél a rendelésnél fogva mi közelebb is egy fattyú gyermek számára rendeltünk 60 Ftokat: de a mellyet a Kurva kezéhez nem kap; hanem az árvák Tutora manipulálja, holmi naturálékat kap a gyermek tartására." A Sárközben a 19. század folyamán évente egyre jobban nőtt a törvénytelen ágyból született gyermekek száma, amit az érdekből kötött házasságok gyarapodása is elősegített. Példaként említhetjük az ócsényi Szabó Mihály és Szél Zsuzsanna esetét, ahol is az asszony a községi tanács előtt kijelentette, hogy férjét már akkor sem szerette, amikor hozzáment. Ő ezt mindenkinek el is mondta a faluban. A törvénytelen gyermekeknek egyáltalán nem jelentett, vagy csak minimális hátrányt jelentett származásuk. Sorsukat inkább a társadalmi hierarchiában és a gazdasági életben elfoglalt helyük határozta meg: az anyai családjuknak a falu társadalmában elfoglalt helye szerint éltek, házasodtak, gazdálkodtak, előfordult, hogy a község vezető tisztviselőinek sorába is bekerültek. Példa erre a pilisi Korsós Ádám esete, kinek édesanyja megesett Kubránszki Ádám feleséges embertől. Telkes jobbágy leánya lévén, törvénytelen fia a szomszéd község, Alsónyék egyik ugyanilyen gazdasági erőt képviselő családjának egyetlen leányát vette feleségül, és apósa telkére költözve gazdálkodott. A szegényebb házból származó törvénytelen gyermekek zöme is, felnőve megtalálta helyét a falvak társadalmában és gazdasági életében. A leányokat társadalmi és gazdasági állásuknak megfelelő helyzetben élő legények vagy özvegyemberek vették feleségül (általában pásztorok, egyéb községi fogadott alkalmazottak, igen gyakran más faluból idekerült személyek). A törvénytelen legények java részének, akik általában szolgának álltak, özvegyen maradt gazdamenyecske jutott. Példa erre az őcsényi Makó Tóth János, aki egyik tehetős alsónyéki gazda szolgája volt. 1873-ban feleségül vette a nála 8 esztendővel idősebb özvegy Szóládi Jánosné Karácsony Sárát, ki az első házasságából két gyermeket nevelt, és az úrbérrendezés során 1/8 telekhez tartozó földterülettel rendelkezett. Az érdekből kötött házasságok miatt nemcsak sok törvénytelen gyermek született a Sárközben, hanem szinte mindennaposak voltak a házaspárok közötti és a családon belüli perpatvarok, veszekedések, gyakran tettlegességig fajuló szóváltások. Az őcsényi „Molnár Seres János... Csizmadi Susánnával való tisztátalan társalkodását tagadta, de 30 Őcsény községi protokollum - 1834. január 1. 31 Decs községi protokollum - 1844. február 13. 32 Decs községi protokollum - 1845. január 8. - „Minek utánna Várdombi Plébános Tisztelendő Nyers János Ur Helységünk Kotsissa Német Ferentz átal meg szeplősítetett és teherbe estetett szeméi Sujok Juditra nézve azon határozást tette volna (minek utánna elvenni nem akará), hogy az nevezett Kotsisnak béréből 3rom Esztendeig való gyermek tartásáért Sujok Juditnak 6ovan forintokat fizetnénk ki. Mely bölts rendelése a Fent tisztelt Plébános Urnák általunk mindenekbe hejbe hagyatot, hanem mivel még Kotsisunk Német Ferentznek bére az 183lik Esztendőben esendő Sz. György napkor menne 6ovan forintokra, és így Sujok Juditnak a Gyermek tartásáért tsak az Gyermeknek Esztendős kora végén határoztatott általunk az 6ovan forintból járó 20 forintoknak ki fizetése." - Decs községi protokollum - 1830. július 4. 33 Őcsény községi protokollum - 1820. június 11. 34 Őcsény községi protokollum - 1812. május 3. 306