Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 19. (Szekszárd, 1996)

Balázs Kovács Sándor: Protestáns etika – paraszti erkölcs

paráznaságban is éltek. Az eklézsiakövetokről vezetett jegyzőkönyvben is gyakran szerepelnek mindketten. Egy 1802-es bejegyzés szerint „Ifju Döme János, Sallai Suskával, 4 vagy 5 esztendeig való paráznaságáról midőn vádoltatnék, Feleséges, s Gyermekes, és igy Nős parázna lévén; és a Ttes Ns. Vármegye által is meg intettnek: maga önként, Lelki esméretének indíttatásából vallást tett." „Sallai Susánna, Katonáné, Döme Jánossal sok esztendeig tisztátalanul eltöltött életéről" vallást tett. 1809-es bejegyzés: „1807dik Esztendőben, Tavasszal Szöllö-mettszés tájban, Törvényes, és Hites Feleségét elhagyván [Döme Jánosról van szó], egy tisztátalan Személlyel, kit mint Agyassát ugy tartott el-szökött. Kivel is egész Őszig oda lévén, nem elébb, hanem Szüret után jött haza, ugyan azon Esztendőben, kinek Neve Sallai Suska." 1812-ben irta a lelkész: „Sallai Susánna. Ifju Döme Jánossal tisztátalan életet élvénn férfi gyermeket szült tölle."

26 Egyes esetekben igen érdekes rendszabályokat hoztak annak érdekében, hogy a paráznasággal vádolt személyek még véletlen sem találkozhassanak, nehogy kísértésbe essenek. Decsi „Kozma Mihály, Jakab János Feleségével való 11 Esztendei Gyanús tselekedetei világosságra jővén, hogy tovább az egymás között edig végbe vit gonosz tselekedetnek Kut feje meg fosztassék s tovább köztök ne folytossék, mind a Férfi, mind az Asszony 12 Korbáts és Pálcza ütésekkel meg büntettetvén, egymástól el vannak tiltva, ugy hogy még az együt való dolgozásban se legyen czimborás Kozma Mihály Jakab Jánossal Felesége kedvéért. Érte pedig őket együt Eötsényi Vajda Pál a Menyetskének édes Attya." „Dani Éva, Ifju Által János Felesége, a Férjétől paráznaságban találtatott a házánál lakó Nagy Körösi születésű Kováts János nevű Vándorló Szabó Legénnyel... APenitentiát megtette tulajdon férje jelenlétében." Egy paráznasági és rágalmazási ügy kivizsgálásának jegyzőkönyvi megörökítése igen értékes adatokat szolgáltat mind a sárköziek erkölcsi felfogására, mind a sárközi mindennapi életre. Az őcsényi ifjú Tök István 1831. augusztusában panaszt tett a prédikátornál ugyancsak őcsényi lakos nemes Újvári Cseh Károlyné Zsikó Erzsébet ellen azért, mert az asszonyról már jó ideje az a hír járja, hogy az őcsényi Magyar András vejével Héjjós Jánossal „gyanús társalkodást gyakorol". Ennek a hírnek valósága felöl Tök István bizonyos akart lenni. Ezelőtt mintegy öt vagy hat héttel ifjú Magyar Jánossal a szőlőhegyen egy este „látván, hogy Héjjós János az ö tanyájok előtt Zsikó Erzsébetek tanyájok felé ballag, utánna mentek amikor Zsikó Erzsébet bennt a tanyában az asztal mellett gyertya világnál czifrán felöltözve szundikált, de még akkor Héjjós János hozzá a tanyába bé nem ment, ök azért a magok tanyájukhoz vissza mentek, hanem idő vártatva ismét elmentek Zsikó Erzsébetek tanyájához a midőn már a világ eloltva Héjjós János pedig bent a tanyába volt, ök pedig egész éjtzaka a tanya mellett leselkedtek: de semmi rosszat nem tapasztaltak. Reggel hajnalba Zsikó Erzsébet a tanyából kijővén meg látta Tök Istvánt és azt nagyon meg szitta. Ezzel Tök István és Magyar János semmit nem gondolván, ez bement a konyhába Héjjós Jánost a pinczében keresendő a hová Zsikó Erzsébet bé nem bocsátotta attól tartván hogy a pincze gádorban lévő meszes edényeket öszve töri külömben is ott a konyhában előtte volt Héjjós János. Ekkor ez, Zsikó Erzsébetet megfogta és a földhöz akarta ütni de Tök István kívülről bekiáltott, hogy azt ne cselekedje azért is nem bántotta és mind a ketten onnét elmentek. Ennek a dolognak a kurkászásával Tök István fel hagyott volna, ha Zsikó Erzsébet idehaza a Helységben őtet Latornak Kurvás kurafinak nem kiáltozza." Ezt a gyalázatot Tök István nem szenvedhette el, ezért kérte a lelkészt az ügy kivizsgálására. Ha Zsikó Erzsébet be tudja bizonyítani vádjait, ő kész minden büntetésnek önként alávetni magát, de hogy Zsikó Erzsébet valósággal kurva ő azt bebizonyítja magával Héjjóssal, Zsikó Erzsébet „latrával". A panasz kivizsgálására a lelkész augusztus 28-án presbiteriális gyűlést hívott egybe. Először beidézték Tök Istvánt, aki mindent úgy vallott, ahogy a prédikátornak már elmondta. Magyar János megerősítette Tök István vallomását. „Héjjós János minden erőltetés és fenyegetés nélkül szinte az első kérdésre Zsikó Erzsébetnek szemibe mondotta, hogy véle jó darab időtől fogva tisztátalan életet él, és több ízben közösködött. Zsikó Erzsébet nem csak álhatatosan Esküvések és átkozódások közt tagadta, hogy ő valaha Héjjós Jánossal közösködött volna, hanem a Gyűlés előtt reá köpködött pofon verte és azt mondotta, hogy ha Héjjós Jánosnak esze volna ha mindjárt cselekedte volna is nem kellene ki beszélni." A tanács kivizsgálás után megpróbálta kibékíteni a haragosokat, mivel azonban Zsikó Erzsébet Héjjós Jánossal egymással való „közösködéseket egész világosságra hozni nem lehet, egyik tagadván a másik állitván, bizonysága azonban egyiknek sem lévén tanácsosnak Ítélte mind ezeket a perlekedő feleket békességre birni annyival inkább mivel már előtte két vagy három ilyen per megfordulván utoljára a vádoltatottnak ártatlansága világosságra jött." A békítési kísérlet végül nem járt eredménnyel. 25 Decs községi protokollum - 1803. március 27. 26 A poenitentiát tartott személyek jegyzőkönyve Decs - A decsi református egyház tulajdonában. 27 Decs községi protokollum - 1795. február 1. 28 A poetintentiát tartott személyek jegyzökönyve Decs - „Varga János Felesége Hajdú Susa, a mostoha Fia I. Varga Jánossal már jó ideje, hogy alattomba paráznasági életet követvén kiknek gonoszságok jöt világosságra ezek által: Bodó Györgyné Takács Panna Ttsti szemeivel látta, hogy a mostoha fiával a Szúnyog háló alat feküt, második látása, hogy a lába közé is kapkodot, harmadik: hogy a Gatyáját meg oldott érte mostoha Anya mellett. Torméz Péterné, Pasztarag Erse valya minden tselédestül: Hogy a valóságos Férj tulajdon Feleségével nem él. Külömben mint ő kapta a Szőlő hegyen a Mostoha Fiával, mert a mint a Kis Gyermekét fél könyéken szoptatta az asszony, a mostoha fia hátulról dirigálta." - Alsónyék községi protokollum - 1806. augusztus 16. 29 Őcsényi Reformata Szent Ekklésiának Protokolluma, készítődön Szekszárdon 1809dik Esztendő Julius első napján Soltra János Prédikátorságában és Nagy Sándor Curatorságában. - 1831. augusztus 21. - Az őcsényi református egyház tulajdonában. 305