Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 19. (Szekszárd, 1996)
Mészáros Gyula: Régi mórágyi kerámia
Mészáros Gyula RÉGI MÓRÁGYI KERÁMIA Adatok Mórágy népi kerámiamuvessége történetéhez Egy-egy művészettörténeti korszakban uralkodó stílus rendszerint végigvonul a művészetek minden ágazatában. A stílusáramlatok alól nem vonhatja ki magát a népművészet sem, attól az időtói kezdve, hogy egyáltalán külön népművészetről beszélhetünk. A népművészet azonban sohasem ejti el teljesen azokat az örökségeket, amelyeket megszerzett, átmentett és magáévá tett, hanem a kölcsönző korszak továbbfejlődése, vagy letűnése után is őrzi és alkalmazza az egyes átvett stíluselemeket. Ez az átvétel azonban itt valamivel lassúbb, és mindig válogatva, mértékkel, leegyszerűsített formában történik, s ezért a népművészet konzervatívabbnak tűnik más művészeti ágazatokkal szemben. Tárgyi vonatkozásban különösen érvényesül ez a jelenség a hímzésben, azután a népi bútor és a népi kerámia díszítő-művészetében. Korai, 18. századi népi kerámiamuvessége révén váratlanul gazdag hagyományanyaggal lép elénk a 19. századi szép kerámiakészítményeiről eddig is jól ismert, Tolna megyei helység: MÓRÁGY. A község korán felvirágzott fazekasságával méltó helyet foglal el Dél-Magyarországnak a Duna-Dráva ollójában fekvő, törökös modorban dolgozott nagy kerámiai központjai között: Szekszárd, Baja, Mohács és Siklós városok patkó alakban veszik körül ezt a kis dél-tolnai települést, mely - az eddig előkerült, ásatag leletek alapján -jelentős műhelyanyagát őrizte meg, ha csak töredékekben is, egy régebbi, már a 18. században virágzott fazekas-, illetve tálas mesterségnek. Történeti múlt Mórágyot 1560-ban még magyarok lakják. Hegedűs Ágoston mórágyi bíró a gabona- és bortizedet pénzben váltotta meg az akkor még Zrínyi Miklós kapitánysága alatt lévő Szigetváron. 1629-ben a helységnek már délszláv lakossága van: Borda András bizonysága szerint a bátai apátsághoz tartozott, „...jó falu, ráczok lakják". Rác lakosai voltak 1669-ben is. Ez időtől kezdve sűrűn változtak Mórágy urai, egészen 1724-ig, az első német betelepítésig. A török uralom alól történt, 1686. évi felszabadulás, majd a kuruc háborúk eseményei során számos, Tolna megyei község elnéptelenedett. Ezek közé tartozott Mórágy is. A felszabadulás utáni első, 1696-ban végrehajtott országos összeírás 51 lakott helységet állapít meg Tolna megye területén. Mórágy neve itt még nem szerepel." Ugyancsak nem található az 1715-ös, a megye határait végleg rögzítő összeírásban sem. Valószínű azonban, hogy időközben, titokban mégis megkezdődött az elmenekült mórágyi délszláv lakosság részbeni visszaszivárgása, ami elkerülhette az összeíró szervek figyelmét. Legalábbis erre utal egy, a bonyhádi Perczel-család levéltárában fennmaradt perirat: Kun Ferenc, bonyhádi uraság - Mórágy földesura - és a mórágyi rácok között viszály támadt, közvetlen az első német betelepítés előtt. Kun Ferenc feltehetően megkísérelte a mórágyi rácok szerződés útján történő végleges helyhez kötését. Úgy tűnik azonban, hogy mindkét fél részéről baj volt a szerződésben foglaltak maradéktalan betartása körül. A mórágy iak ugyanis, a vármegyéhez 1698-ban benyújtott, latin nyelven írt beadványukban panasszal éltek földesuruk: Kun Ferenc ellen, aki elkobozta vagyonukat és bebörtönözte őket. Ha visszanyerik javaikat és szabadságukat, vállalják a szerződésben foglalt kötelezettségek maradéktalan teljesítését. Ellenkező esetben kénytelenek lesznek a megye más falvaiban letelepedni. Nyilvánvaló, hogy ez utóbbi esemény meg is történt, mert az első német telepesek és Kun Ferenc között 1724. július 1 Ortutay Gyula: A magyar népművészet l.(Bp., 1941). 28-31. old.: Népművészetünk történeti rétegei, „...népművészetünket is egy sajátszerű eleven egység jellemzi, amelybe belehelyezkednek és egyszerre együtt is jelentkezhetnek, ugyanazon népművészeti fogalmazásban, látásmódban a legkülönbözőbb korok ajándékai." 2 TmL.: Kammerer-féle összeírás: „Moragh. 1560. 7. n. m. Gabonatizedet ad Szigetvárra, nov. 14. Hegedűs Ágoston bíró 3 köböl búza helyet hozott 3 ftot. Bortized helyett 20. minden pintet 6 dénárral számítva R.9.den. (?) 6." 3 TmL.: Kammerer-féle összeírás MO jelzet alatt: „Moragy. 1629.Pozs. Kápt. It. bátai f. Borda András bizonysága szerint a bátai apátsághoz tartozott. Lánfőn felül (?) falu (?) vagyon közel, jó falu, rácok lakják." 4 TmL.: Kammerer-féle összeírás, M. jelz. „Moragy. 1669. ECCL. 29.2. A bátai apátursághoz tartozott. Ráczok lakják. Veszprémbe adóztak, most szentmártoni apátur birja." 5 1. TmL.: 1696.jkv. 3-4. 1. 2. Dr. Horváth Árpád: Megyei önkormányzati szervezet Tolna megyében a XVIII. század első évtizedeiben (1703-1740). Tanúim. Tolna m. tört. V. (Szekszárd, 1974) 125-182; (129-130). 6 TmL.: 1715. Ö/268.Dr. Horváth Árpád: i. m. 131. old. 7 TmL.: Közgyűlési iratok Regestum: 1698. Fasciculus: 10.372. 219
