Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 19. (Szekszárd, 1996)

Kőhegyi Mihály–Szabó Géza: Wosinsky Mór szakfelügyelői tevékenysége és a századforduló vidéki múzeumai

Kőhegyi Mihály-Szabó Géza WOSINSKY MÓR SZAKFELÜGYELŐI TEVÉKENYSÉGE ÉS A SZÁZADFORDULÓ VIDÉKI MÚZEUMAI Wosinsky Mór országos régészeti felügyelői tevékenységének alapos megismeréséhez gyűjtve anyagot az Országos Levéltárban a Vallás- és Közoktatási Minisztérium anyagában a K 736 jelzet alatt érdekes dokumentumokra bukkantunk. A századforduló múzeumtörténetének kevésbé ismert időszakáról tudósító jelentésekben, fel-, át- és leiratokban kirajzolódott az egyes múzeumok és a múzeumi szervezet működését meghatározó - de szinte teljesen kutatatlan - államigazgatási szervezet, a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelőségének tevékenysége. A továbbiakban e századforduló múzeumi ügyeit irányító és ellenőrző hatóság munkájába kívánunk rövid betekintést adni Wosinsky Mór régészeti főfelügyelősége idején, 1901-1907 között. A Tolna vármegyei múzeumot alapító Wosinsky főfelügyelői jelentései alapján bepillanthatunk a századforduló magyar múzeumainak életébe, képet kaphatunk egy szakember értékrendjéről, muzeológiáról vallott nézeteiről. A jelentések sorai között sokszor máig ható, vagy ma is meglévő problémákra ismerhetünk, s jónéhány régészeti, néprajzi, művészettörténeti, kutatástörténeti adat egészíti ki eddigi ismereteinket. A számos jelentés közül ezúttal Wosinsky Mór 1901-ben tett, harminc vidéki gyűjteményünket érintő körútjának feljegyzéseit adjuk közre. A múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelői állását 1874-ben szervezték meg a közgyűjtemények állami felügyelet alá vonásának első kísérleteként. Hivatali apparátus, hatáskör és pénz nélkül azonban életképtelennek bizonyult ez a próbálkozás. A század végén a vallás- és közoktatási miniszter 15.000 forintot különített el a vidéki múzeumok és könyvtárak támogatására, s ugyanennyit képzőművészeti megrendelésekre és vásárlásokra. A sajtótermékek kötelespéldányainak beszolgáltatását szabályozó 1897:XLI. törvénycikk lehetőséget adott arra, hogy egyes vidéki könyvtárak ingyen hozzájussanak a gyűjtési területüket érintő újabb irodalomhoz. A vidéki gyűjtemények állami felügyeletének megszervezése során az anyagi feltételek megteremtésén túl döntő változást jelentett a törvényhatósági, községi, felekezeti valamint egyesületi múzeumok és könyvtárak felügyeletét szabályozó 79.458/1897. számú vallásés közoktatásügyi miniszteri rendelet. Ennek értelmében a minisztérium a felügyeletet a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége útján gyakorolta. Az első három évben Fraknói Vilmos töltötte be e tisztet, helyettese Szalay Imre, titkára Schönherr Gyula volt. A Főfelügyelőség feladatai között szerepelt a múzeumok és könyvtárak berendezésének, anyagának, szervezetének és kezelésének tanulmányozása. Észrevételeiket javaslataikat a főfelügyelők - akiket társadalmi szervként a közművelődési egyesületek képviselőiből alakult Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa segített - a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumhoz továbbították. A századfordulón már 52 gyűjtemény tartozott a Főfelügyelőség hatáskörébe. Ezek közül 1898-ban 20 könyvtár és múzeum 11.600, 1899-ben 19 gyűjtemény 14.400, 1900-ban 38 intézmény 63.100 korona támogatásban részesült. A segélyek elosztása a felügyelők jelentése, véleményezése alapján történt. Az egyes szakterületeknek juttatott összegek aránya évről-évre változott, de általában a régészeti gyűjtemények és a könyvtárak fejlesztésére, késó*bb az építkezésekre és a közgyűjtemények megfelelő berendezésére fordítottak többet. Régészeti tárgyak vásárlására és ásatásokra 1900-ban például 13.400, iparművészeti és néprajzi gyűjtemények gyarapítására 4.000, könyvtárak támogatására 27.000, az építkezésekre pedig 18.000 korona segélyt utaltak ki. Az első ciklus végén, 1901-ben öt évvel meghosszabbították a továbbiakban a Tanács végrehajtó szerveként működő Főfelügyelőség mandátumát. (A Főfelügyelőség csak jóval később, az 1922. évi javaslat után, az 1929:XI. te. értelmében a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának a közgyűjtemények országos főfelügyelői funkcióval történő felruházásával szűnt meg.) A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának hatáskörébe a hazai nyilvános gyűjtemények két csoportja tartozott: - a tudományos jellegű gyűjtemények (múzeumok, könyvtárak), - a tudományos jelleggel nem bíró gyűjtemények (közművelődési egyesületek, kaszinók, olvasókörök könyvtárai stb.). A Tanács állandóan Budapesten tartózkodó tagjai közül két szakbizottságot küldött ki, melyek elnökeit tagjaik sorából választották a bizottságok. Az előadói és jegyzői tisztet a tudományos gyűjteményeket ellenőrző bizottságnál a Főfelügyelőség előadó-titkára, a közművelődési szakbizottságnál a Tanács előadó-titkára töltötte be. A szakbizottságok általában külön-külön, de a tagok kívánságára együttesen is üléseztek. Feladataik közé 1 Jelentés a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelőségének 1901. évi működéséről. Iktatószám nélküli jelentés. OL K 736 VKM 1901. 2 OL K 736 VKM 1901. 3 OL K 736 VKM 552/1902. 9