Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 13. (Szekszárd, 1993)

V. Péterfi Zsuzsanna: A Bátaszék–Kövesd pusztai későrómai temető

sír), szintén 6-ot gyermek (3., 33., 70., 101., 119., 132. sír) és kettőt bizonytalan nemű (84., 130. sír) halott mellett találtak. Sajnos sok vaskés elveszett vagy tönkrement az idők folyamán, s a meglévők is sokszor igen töredékesek és rossz állapotúak. Általában a rövid pengéjű, egyélű forma jellemző. A női és gyermeksírokban elhelyezésük meglehetősen változatos, a sír alsó vagy felső sarkában, a térdeknél vagy a lábfejnél, a medencén egyaránt megtalálhatóak voltak, ugyanakkor a férfisírokban a bal vagy a jobb térd és lábszár környékén fordultak elő. 5. Egyéb vastárgyak A vaskések mellett aránylag nagy számban került elő az a hosszú, egyik végén hegyes vaseszköz, amelyet a kutatás korábban „vasnyárs"-nak gondolt." Mint minden későrómai temetőben, itt is kizárólag nők illetve fiatal lányok sírjának melléklete volt. (1, 13., 22., 24., 56., 57., 69., 74., 82., 101, 102., 109., III, 125., 140., 142., 149., 153. sír). Sajnos ezek közül is 6 db elveszett vagy tönkrement. Ezeket a hegyes vaseszközöket minden esetben az elhunyt térdénél, lábfejénél vagy a sírfal és a lábfej között helyezték el, nem egyszer a lábfej alatt (142., 149. sír) vagy a bokán keresztbe fektetve (111, 76. sír). Hét sírban találtak mellette éremleletet, melyek a Constantinus-dinasztia idejéből származtak, kivételt a 76. sír képez, ahol Iovanus-, Valentinianus- és Valens-érmek szerepeltek. E vaseszközöket tartalmazó sírok általában a gazdagabb mellékletűek közé sorolhatók, tájolásuk egységesen K-Ny-i volt. Használatuk, funkciójuk még nem tisztázott, mindössze annyi bizonyos, hogy miután kizárólag nők sírjában fordul elő, valamely női munkához, tevékenységhez kapcsolódó tárgy lehetett. A IV. század második felében tűnik fel a temetőkben s elsősorban a pannóniai temetkezésekre jellemző.

100 Sági K. feltételezi, hogy kéziguzsalyként kellene ezeket a tárgyakat értelmezni, s miután vasból készültek, súlyosabbak lévén, orsógomb nem kellett használatukhoz. Felveti még annak a lehetőségét is, hogy a vas kéziguzsaly használatának szokása Keszthely környékéről indult ki s esetleg itteni gyártási központra is lehet gondolni.

101 A használatára vonatkozó fenti megállapítást alátámasztani látszik, hogy a bátaszéki temetőből is csupán két agyag orsógomb került elő (23., 56. sír mindkettő elveszett). Mindesetre megemlítendő, hogy pannóniai viszonylatban sem tartozik a jellegzetes mellékletek közé az orsógomb, s a nyugati provinciákban is csak elszórtan jelenik meg a későrómai temetők sírjaiban. Feltehetőleg szintén valamely nők által végzett munkával hozható kapcsolatba a vas „sarabolók" (kendertilolók?) mellékletként való előfordulása. Ugyan temetőként csak egy-két sírban található meg, de mindig nőknél

103 Bátaszéken a 102. és az 56. sírban volt ilyen. 6. Érmek

104 A bátaszéki temetőben 40 sírban találtak pénz-mellékletet, ebből négy sír anyaga elveszett, illetve nem azonosítható. Az éremtáblán 197 db érem szerepel, melyből 15 db szórvány. Ezek egy része valószínűleg a négy sírnak összekeveredett éremanyagából származik. A pénzek nemek szerinti megoszlása a következő: 17 női, 5 férfi- és 12 gyermeksír mellékletei között szerepelt. 92