Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 13. (Szekszárd, 1993)
Solymár Imre: „Ez itt a magyar romantika meseföldje” – A Völgység, mint irodalmi táj
155. Knábel Vilmos: A költő első szerelme. Idill Vörösmarthy (!) börzsönyi tartózkodása idejéből. In: Knábel Vilmos: A múltból ittmaradt árnyak. Elbeszélések. Nyomatott: Pannónia Könyvnyomdában, Bonyhádon,1927. 35-41. 156. Kende Ferenc: Hannibáli eskü. Életkép Perczel Mór gyermekkorából. In: Kolta László: Perczel Mór élete és munkássága. Kiadja az Állami Perczel Mór Közgazdasági Technikum. Bonyhád, 1963. 48-53. 157. Perczel Mór: Emlékirataiból. Az eskü. Vasárnapi Újság, XV. évf. (1868), 4. szám, január 26., 38-39., - VMÖM., 1. kötet (1960), 597-598., - Ezt a Rákóczi-festményt Vörösmarty Mihály élete végéig megőrizte. Perczel a költő özvegyétől szerette volna megszerezni, de elkallódott. Lásd: Vörösmarty és a Perczel-család. Perczel Mór tábornok emlékirataiból. Magyar Szalon, 34. kötet(1900), 235-241. 158. VMÖM., 5. kötet (1967), 10. - Férfinévvel és a köznyelvi „czika" szóval veti össze. Uo., 272. 159. Békefi Rémig: A czikádori apátság története. Pécsett, 1894. 7., - Sümegi József: Hol volt a cikádori csata? Szerző kiadása. Közlönyigazgatóság lajosmizsei nyomdája, é. n. 160. Pázmándi Horváth Endre: Árpád. Beimel József Könyvnyomó Intézetében, Pesten, 1831. 325. 161. Uo., 142-143. 162. Békefi Rémig: i. m. 1894., - Békefi Rémig: A czikádori apátság megalapítása és színhelye. Századok, XXVIII.. évf. (1894), 261-269. 163. Idézi: Tüskés Tibor: Vidéken élni. Kozmosz Könyvek, Bp., 1988. 169. 164. Tamás Menyhért: i. m. 1985. 61. 165. Talpassy Tibor: A föld gazdát cserél. Sarló kiadása, Bp., 1945. 89., - Hajdú D. Dénes: Egy krónika születése. Beszélgetés a 80 éves Talpassy Tiborral. Dunatáj, IX. évf. (1986), 1. szám, 30-35. 166. Tüskés Tibor: Völgység. Szent verebek. In: Tüskés Tibor: Nyár, erdő, kakukk. Baranyai útirajzok. Pécs, é. n. 167-171., - Tüskés Tibor: Szerb egyházi emlékek. In: Tüskés Tibor: Tájak, emberek. Pannónia Könyvek, Pécs, 1990. 197-199. 167. Kiss Mária: Délszláv szokások a Duna mentén. Akadémiai K., Bp., 1988. 123-125. (Néprajzi Tanulmányok sorozatban) - Beké G. László - Gáspárdy András szerk. : Magyarországi orthodox tamplomok, ikonosztázok. Kiadta az I. Ker. Tanács Műv. Háza, Bp., 1989. 32-33., - L. Szabó Tünde: Grábóc. Görögkeleti szerb templom. Pannon Nyomda, Veszprém, 1988. (Tájak-KorokMúzeumok Kiskönyvtára, 323.) 168. Náray Antal: i. m. 1824. 64. 169. Cserna Anna - Kaczián János: Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről. Tolna megyei Levéltár, Szekszárd, 1986. 93. 170. Náray Antal: i. m. 1824. 199-200. 171. Garay Antal: Epizód Garay János életéből. In: Bodnár István szerk.: Garay-album. Garay János emlékszobrának leleplezési ünnepére. Franklin-társulat nyomdája, Bp., 1898. 64-66. 172. Vadas Ferenc: i. m. 1992. 114-115. 173. Illyés Gyula: Pusztulás. (Útirajz.) Nyugat, XVI. évf. (1933), 17-18. szám, szeptember 1-16. 189-205. Idézett hely: 198. p. 174. Illyés Gyula: A magyarság pusztulása. Nyugat, XVI. évf. (1933), 20. szám, október 16., 337-345. Idézett hely: 339. p. 175. Kodolányi János: Végig a pusztuló Dunántúlon. Papok és tanítók a gátakon. Magyarország, XLI. évf. (1934), 79. szám, április 10., 5., - Solymár Imre: „Hidas akkor szimbólummá vált". Egy politikai jelkép magyarok és svábok együttélésében, a bukovinai székelyek letelepítésében. In: Szita László - Szőts Zoltán szerk.: A Völgység két évszázada. Előadások és tanulmányok az 1990. október 20—21-ig bonyhádi történészkonferencián. Bonyhád, 1991. 85-103. 176. Szabó Dezső: A magyar református öntudat mozgósítása. In: Szabó Dezső: Az egész látóhatár. Tanulmányok. Magyar Élet kiadása, Popper-nyomda, Monor, é. n., II. kötet, 5-57. p. Idézett hely: 50-51. p. 177. Illyés Gyula: i. m. 1980. 12. 178. Tóth Antal: Adalékok a hazai németség „Hűséggel a Hazához" mozgalmának utóéletéhez. In: Szita László - Szőts Zoltán szerk.: A Völgység két évszázada, i. m., Bonyhád, 1991. 109-120. 179. Tatay Sándor: A nyugati kapu. Szépirodalmi Kk., Bp., 1962. 63. 180. Albert Gábor: Otthonról haza. Hidas újra üzen. Élet és Irodalom, XXIX. évf. (1985), 20. szám, 3. 181. Ferdős Dávid: Versek. Trattner János Tamás betűivel, 1818. Egyszer másszor írogatta, 's most közre-botsátja Ferdős Dávid Gyönkön. 58-61. 182. Illyés Gyula: Ének Pannóniáról. In: N. Horváth Béla szerk.: i. m. 1989. 59-63. 183. Illyés Gyula: i. m. 1980. 11-12. 184. Örkény István: i. m. 1981. 242. 351
