Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 13. (Szekszárd, 1993)

Solymár Imre: „Ez itt a magyar romantika meseföldje” – A Völgység, mint irodalmi táj

Michael Winkler in den Pfarrchroniken von Szakadat, Bonyhád und Gödre. München, 1987. (Studia Hungarica, 34.) 21. Galambos Ferenc: i. m. 522-526. Winkler Mihály irodalmi hagyatéka c. fejezet. - Schweitzer József: Winkler Mihály, bonyhádi hebraista plébános a XVIII. században. In: Scheiber Sándor szerk.: Évkönyv, 1979/80. MIOK kiadás, Bp., 1980. 331-339., - Bihari József: Winkler Mihály kéziratos könyve a jiddis nyelvről. In: Scheiber Sándor szerk.: Évkönyv, 1981/82. MIOK kiadása, Bp., 1982. 77-83., - Schweitzer József-Szilágyi Mihály: Winkler Mihály, a hebraista bonyhádi plébános. In: Schweitzer József-Szilágyi Mihály: A Tolna megyei zsidók története 1867-ig. MIOK kiadása, Bp., 1982.238-248. 22. Solymár Imre: Értékek őrzője, szegények istápolója -Winkler Mihály (1729-1810). Honismeret, XVII. évf. (1989.), 3. szám, 56-60. 23. Solymárné E. Katalin-Solymár Imre: Tolna-baranyai élmények Náray Antal „Máré-Vára" című regényében (1824). Tolnai Könyvtáros, 1976/1. szám, 41-67., - Solymár Imre-Solymárné E. Katalin: Náray Antal, Györe szülötte. Kézirat. Bonyhád, 1979. 24. Náray Antal: Máré-Vára. Eredeti Magyar Román a Magyar Előidőbol. Petrózai Trattner Mátyás betűivel, Pesten, 1824. I—II. kötet. 25. Náray Antal: Mutatvány Shakespeare drámáinak magyar fordításából Náray Antaltól. Tudománytár, 1836-ik évfolyam, IX. füzet, 194-198., - Ferenczi Zoltán: Náray Antal „Rómeó és Júlia" fordítása. Magyar Shakespeare Tár, XI. kötet. Franklin nyomda, Bp., 1919. 305-312., - Maller Sándor-Ruttkay Kálmán szerk.: Magyar Shakespeare-tükör. Esszék, tanulmányok, kritikák. Gondolat, Bp., 1984. 89-92. Balogh Pál, Toldy Ferenc kéziratos bírálata Náray fordításáról, 1835-ből. - Dickens, Charles: Nickleby Miklós és családjának élete és viszontagságai. Regény. Ford. Náray Antal. Kiadta Benedek Aladár atyjának kéziratából. Pest, é. n. I—III. kötet. 26. VMÖM., 1. kötet (1960), 620., - VMÖM, 17. kötet (1965), 332-334., - Mendlik Ágoston: Egyed Antal. Magyar Sión, I. évf. (1863), 71-74., - Cziráky Gyula: Tolnavármegyei Dunaföldvár múltja és jelene. Stephaneum Nyomda Rt., 1910. 237-241., - Csányi László: Egyed Antal tragédiája. In: Csányi László: Vörösmarty szerelmei. Tolna megyei Tanács műv. osztály kiadása. Szekszárd, 1976. 108-120., - Krizsán László szerk.: Földvári képes krónikáskönyv. Dunaföldvár, 1989. 187-192., - Kisasszondy Éva: Kétszáz éve született Egyed Antal. Honismeret, VII. évf. (1979), 5-6..szám, 67-69., - Adatok Egyed Antal életéből. TU, XIV évf. (1932), 70. szám,, 2. p. 27. VMÖM., 17. kötet (1965), 329., - Gosztonyi Jenő: Duna-Szekcső a múltban és jelenben. Nyomatott Taizs Józsefnél, Pécsett, 1891. 83-84., - Hajas Béla: Teslér László. ItK. 42. évf. (1932), 86-89., - Taxner Ernő: Teslér Lászlóról. ItK. 72. évf. (1968), 1. szám, 74-76., - Úr László: Teslér László (1794-1849). In: Füzes Miklós szerk.: A Zselic mezsgyéjén. Mindszentgodisa és társközségei. Mindszentgodisa, 1985. 292-294. 28. VMÖM., 17. kötet (1965), 54. 29. VMÖM., 17. kötet (1965), 325. - Tordai Ányos: Klivényi Jakab kiadatlan versei. ItK. 18. évf. (1908), 391-405., - Sándor László: Klivényi Jakab. Források életére és irodalmi munkásságára. Baranyai Helytörténetírás, 1974-75., Pécs, 1975. 323-349. 30. Perczel Mór: Emlékirataimból. A kerék törés. Pápai Lapok, XII. év. (1885), 30. szám, júl. 26., 123-124. 31. Az Etelka-Jola kérdéssel kapcsolatos álláspontokat összefoglalja: VMÖM, 1. kötet (1960), 577-579. A fő érvként szolgáló vers: uo., 616-617. Az ütköztetett nézetek: Rexa Dezsőné, Gyulai Pál, Perczel Mór, Gálos Rezső, Kozocsa Sándor, Hajas Béla, Horváth Károly, Csányi László. Az összefoglaló monográfiában lásd: Tóth Dezső: Vörösmarty Mihály. Akadémiai K., Bp., 1974. 51-60. Csányi László két munkája: Csányi László: Az ifjú Vörösmarty. Kiadja a Tolnai megyei Tanács VB népművelési osztálya, Szekszárd, 1955., - Csányi László: Vörösmarty szerelmei. Kiadó: ua., Szekszárd, 1975. 32. Első nyomtatásban megjelent verse: Virág Benedekhez. Börzsönyben íródott, 1822-ben. 33. Fontos levelek: VMÖM., 17. kötet (1965), 95-97, 98-101. - Lásd még: Perczel György: Emlékezés Perczel Etelkára. (Halálának századik évfordulóján.) Irodalomtörténet, 1962. évi évf., 3-4. szám, 421-422. 34. VMÖM., 17. kötet (1965), 95-96. 35. Uo.,152. 36. Kozocsa Sándor: A hűség diadalmának első kidolgozása. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Bp., 1940. (Irodalomtörténeti Források, 1.), - „Árpád Zalán ellen" kéziratának közlése: Brisits Frigyes: Adalékok Vörösmarty költői munkásságához. Itk., 40. évf. (1930), 464-474., -VMÖM., 4. kötet (1963), 5-43., 45-47. 37 VMÖM., 4. kötet (1963), 51. - Lásd még: Kozocsa Sándor: A Zalán futásának első kidolgozása. Kiadja a MTA. Bp., 1937. (Régi Magyar Könyvtár, 41.), - Waldapfel Imre: Jegyzetek a Zalán futásához. ItK., 49. évf. (1939), 262-276., - Kozocsa Sándor: Töredékek a Zalán futása második kidolgozásából. In: Péterffy László szerk.: Emlékkönyv Pap Károly főiskolai tanári működésének harmincadik évfordulójára. Lehotai Pál könyvnyomdája, Debrecen, 1939. 183-196. 346