Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 13. (Szekszárd, 1993)
Solymár Imre: „Ez itt a magyar romantika meseföldje” – A Völgység, mint irodalmi táj
kaja: „Jaj néked boldogtalan szivem! ollyanhoz hódíttattak érzéseid, a kihez még csak hasonlítanod sem lehet alacsony szemellyedet. Tanulj azért minél előbb felejtkezni Bálványodról, úgy mint a kinek hajlandóságához legkissebb reményed se lehet..." 290 - Mintha csak Vörösmartyról írta volna! Megjegyzem, Vörösmarty ismerte a regényt, rossz véleménnyel volt róla. 291 Náray meseszövése „pityergős" szentimentalizmus, eleitől végéig. Piroskát előbb nem Nyárády, hanem tulajdon elfeledett testvérbáttya veszi feleségül, a nász azonban - csoda folytán - elmarad. Dúshegyiné, a gyermekét gyászoló özvegyasszony kellő időben hősünk ölébe ájul, ám mindhiába. A bajkeverőt hősünk leszúrja, emiatt menekülnie kell. Haragvó szerelmesét tűzvészből menti ki, hogy ezt elmondja, porig ég Széplak. Gyilkosságáért királyi kegyelmet kér. Csatába megy, holt hírét keltik. Közben szerelmesének érvénytelen házasságát felbontják. Amikor a szűz asszonyka Nyárádyt nem találja, bánatában zárdába vonul, Mátyás király azonban még időben összehozza a szerelmeseket. Nyárády birtokára, Maré várába mennek, ott élnek tovább, kimondhatatlan boldogságban. „Egy esztendő múlva már egy szép hímcsecsemő függött pajkoskodva Piroskának életadó hattyú kebelén. Néhány esztendők elfolyta után pedig már futkostanak körülöttök hűlhetetlen szerelmek apró zálogai..." 292 3. Illyés Gyula „Kora tavasz" című regényében mondja el az Ótemplommal kapcsolatos diákkori élményeit. A rácsok mögé dobott pénzeket a tizenkétéves fiúk - köztük ő is - kihalásszak. El kell hagynia az iskolát... Illyés regényében a széplaki rom leírása a következő: „A városka feletti erdőségben ma is épen áll egy Árpád-kori templom főoltára. Vasrács övezi, búcsújáróhely. A nyílt égre tárt szentély falán együgyű festmények hirdetik az egyszerű csodákat, melyek az itt elmondott imák hatása alatt következtek be: az egyik képen a hanyattfekvő beteg orrából szép félkörben csorog a vér az ágy mellé állított lavórba. Az oltár két oldalán egy-egy köteg mankó állt." 293 Mivel a helyet a keresztes lovagok templomának tartották, a tüdőbajból vagy sántaságból gyógyultak helyezték el itt fogadalmi tábláikat, eldobott mankóikat. 294 Tevel 1. Varadi (Weber) Antal megözvegyült édesanyjával 1857-ben a závodi malomból került át Tevéire. Itt kezdett iskolába járni, „klumpás kis sváb fiúk"kal. A rokonság zaklatásai miatt 1859-ben Pécsre költöztek, az örökségért per folyt. A rokonok sajnálták az iskoláztatás költségeit, mesterségre akarták fogni. 295 2. Illyés Gyula „Ebéd a kastélyban" című valóságalapú regényében a gróf „murisnak" tartja a Tolna megyei faluneveket. Tevel talán a tevékről kapta a nevét? 296 3. Kodolányi János híres első „Baranyai utazás"-ában Dőry László württembergi telepestoborzását, a biberachi ügynök munkáját említi. Egyetlen évben 700 német kapott útlevelet, hogy Tevéire jöhessen. 297 -Tolna megyében Tevelen kezdődött a telepítés, 1712-ben! 298 4. Tamás Menyhért „Mérleges idő" című regényébe beleszőtte a bukovinai székelyek által létrehozott teveli Körösi Csorna Sándor Tanintézet és Internátus emlékezetét. „A mi hasznunkra tanulnak..." - mondják székelyeink. 299 Az intézet 1946 szeptemberében kezdte meg működését, Földi István vezetése mellett. 300 341
