Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 13. (Szekszárd, 1993)

Solymár Imre: „Ez itt a magyar romantika meseföldje” – A Völgység, mint irodalmi táj

2. Illyés Gyula 1933-ban írott „Ének Pannóniáról" című versében felsorolja a magyar-német nyelvhatár falvait, nem tagadva szorongását, hogy „pusztul az egykor győztes, büszke faj", s hogy tán ötven-száz év múlva „nyugat felé új nép karjába fordul a Dunántúl." A felsorolás szerint: „Szárazd, Kurd, Hőgyész... Pécsig, Kaposvárig/német az egész vidék már."

182 1945-ös riportútja során Szakály felől érkezik, ez az utolsó magyar falu, utána kezdődik az „idegen" vidék. „Xegbec - próbálom kisilabizálni a következő falu előtt álló új kék tábla feliratát. Hőgyész, persze, mi is lehetne más! A falu vidéki városnak is beillik: emeletes házak, nagy középületek, óriási kastély." Figyeljünk az illyési kettősségre! A felirat ugyanis oroszul van, a katonaság helyezte oda! Illyést Hőgyészen úgy informálják, hogy itt „sváb világ" van még. A földreform során a németek „egymás között" osztják a földeket. A Volksbund-listákat utólag állították össze, hamisan. Vajon csak az egyik felet marasztalta-e el Illyés, amikor ezzel zárja hőgyészi útibeszámolóját: „...Szeretnék valahogy lelkileg kezet mosni, vagy bele se nyúlni ebbe az anyagba - rögtön továbbmenni innen."

183 3. Örkény István hadifogoly társa Hőgyészt idézi a „Lágerek népé"-ben: „...Rendtársaimmal leutaztunk Hőgyészre, ahol a Németországból kiüldözött maristák megvették az öreg Apponyi-kastély. Erdei iskolát terveztek, ide. Mi pedig a szép régi kastélyban tartottuk évi lelkigyakorlatunkat."

184 A rend Szűz Mária tiszteletéről kapta a nevét. A hely kiválasztásában valószínűleg szerepe volt a közeli csicsói búcsújáróhely Mária-kultuszának.

185 - Az említett erdei iskola nagyvárosi, vérszegény gyerekek feljavítására szolgáló intézmény volt, iskola-barakkokkal.

186 4. Tamás Menyhért „Balbina" című regényében karakteresen rajzolja Mátyás Erzsit, a szentes élet felé fordult bukovini székely leányt: „Mert ugye ő Gergé leánya, Hőgyészen az apácák okosították, akárkire mégse fecsérelheti az idejét. Gondolkodón hordja a fejit, annyi szent. Erősen forgatja a Bibliát s egy vastag, zöld fedelű könyvet, Ady verseit. Az istenes Adyt, csücsöríti, mint akit megszállt a szentlélek." - Hőgyészen 1950 szeptemberéig a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek tanítottak.

187 Két másik regényében Szakály-Hőgyész vasútállomása - Pestről jövet -, átszálló a bonyhádi buszra.

188 5. Sislay József amerikai magyar költő verses óhazái utazásából nem maradt ki sem Hőgyész, sem Szakály. Két csúfos helyi anekdotát dolgoz fel, melyek néprajzi szempontból mindenképpen tanulságosak.

189 Az ürgeöntés falucsúfolói eredetét nem sikerült tisztázni. Izmény 1. Vörösmarty Mihálynak egy 1831 szeptembere előtt keletkezett „Izmén sírjára" feliratú kétsorosában szerepel a „gyönyörű" Izmén... sok szívnek gyötrelme..."

191 - Adataink szerint már 1138-ban ismert az Izmen személynév. Vörösmarty idejében használt volt helynevünknél az Izmén és Izménd forma is. Szóba jöhet azonban az Izméne keresztnév is, hiszen Iszméné a görög mondák thébai Oidipusz királyának a leánya.

192 2. Rumi Erzsébet izményi születésű költőnőnek talán gyermekkori élményeit idézi „Zsellérgyerekek" című verse, következő részlete: 330