Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 13. (Szekszárd, 1993)
Solymár Imre: „Ez itt a magyar romantika meseföldje” – A Völgység, mint irodalmi táj
című írásában. Az esztergomi évek, Bauer és Féja élettörténetének ez a szakasza viszonylag jól dokumentált. 112 18. Fekete István „Csend" című regényében megemlíti Gyula testvérét, aki még „Bonyhádon is megbukott, pedig ott emberemlékezet óta nem bukott meg senki." 113 19. Mesterházi Lajos 1977-ben írott „A Zebegényiek" című elbeszélésében emlegetik a nagymama nővérét, Jolánka nénit, aki „...a tízes évek derekán a legszebb lány volt Bonyhádon, de talán az egész Tolnában." Jolánkának három éven át tették a szépet, a háború előtt ezt „igen rossz néven vették volna." Megtudjuk, kik udvaroltak „komolyan", s hogy milyen volt a kisváros közvetlenül a háború után. Mindezt csak úgy mellékesen, hiszen az elbeszélés a Zebegényiek vállalkozásáról szól. 11 20. Ungvári Tamás „A torinói szemfedő" című regényének hőse Luria Sándor fotóművész. Zsidó vagy? - kérdezik tőle Olaszországban, ahol a híres ereklye lefényképezésére készül. „...Bonyhádon előbb a héberre s csak aztán oktatták a latin betűkre. A sváb gyerekekkel együtt gyalogolt a hóban az iskola felé; velük meg németül beszélt. Az apja névtelen sírban fekszik, mert a papi törzs rendje szerint csak a kőbe vésett, szétnyitott tenyér mutatja, hogy ősei a szentély szolgáiként éltek és haltak meg." Héber mondattöredékek, gyermekkórus-dallamfoszlányok élnek benne, s a gyermekkori hosszúnap ártatlan szopránja. 115 Micsoda életút! Talán a deportálásra utal: „A bonyhádi vasútállomás, mely Párizsba küldte." Amikor németül kell megszólalnia, még mindig „a legszebb bonyhádi kiejtését" veszi fel. 116 21. Tolnai Kálmán „Út a gödörbe" című bűnügyi története szerencsétlen módon felhasználja a temesvári „Szabad Szó" 1944. októberi számának hangulatkeltő cikkét. Eszerint 1500 magyar honvédet és 500 munkaszolgálatost - mivel nem esküdtek fel Szálasira - a bonyhádi „nagyréten" lemészárolt volna az SS. Az újságcikk egy dokumentumgyűjtemény révén ismert, egyébként nincs valóságalapja! 22. Moldova György „Akar velem beszélgetni?" című regényének egyik alakja bonyhádi sváb családban született. Magyarosított, azóta sem tudja „lendületesen" leírni a vezetéknevét. 119 Akivel beszélget: Leber Anna, a férfiakra nem hozott szerencsét. Akit eddig kiválasztott, azt a végzet már előre megjelölte. így vall: „...az első férfi az életemben... egy orosz tolmácstiszt, 1945-ben a házunkban lakott... még ott a városunkban valamiért hadbíróság elé állították és kivégezték..." 120 Talán véletlen egybeesés, talán Moldova forrása: egy bonyhádi orosz tisztet Pécsett állítottak rögtönítélő bíróság elé... 121 23. Nádorné Gellért Anikó „betonos" volt az 1950-es években. „Átképzősök" című regényében megjeleníti az akkori Bonyhádot. - Magánkiadású verseskötetében „Bonyhádi kalendárium" címen írja le impresszióit, egykori szállásadóinak, a Ritzel családnak ajánlva. 122 24. Zoltán Péternek Zichy Mihály életéről írott regénye Zichy, Sántha Krisztina és Perczel Berta gyermekkori barátságát említi. Kedves játékokat játszanak, Mihály Bonyhádon Berta kapcsoskönyvébe rajzol. Felnőttként megfesti a két lányt, mint akik ábrándos trubadúr lantzenéjét hallgatják a kastélyfolyosón. 123 25. Györffy László „Kés alatt" című elbeszélésében a beavatottak ráismernek Bonyhádra, a József utcára, a kórházra. „Az utolsó éjszaka jogá"-nak házaspárja már Pesten van. Nem bírták a „gyanakvó svábokból" és „szűkszavú székelyekből" összetákolt falusi életet. 124 323
