Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 17. (Szekszárd, 1992)

Szabó Géza: A Dunaföldvár–Kálvária tell-település kora bronzkori rétegsora – és Őskori leletek Kölesd–Téglagyár lelőhelyről

Leletanyag: - kihajló peremű, éles vállvonalú, csonkakúpos aljú tálak töredékei; közepesen soványítottak, fényezettek, fekete-sötétszürke foltosra égetettek, - fazekak vörösre és fekete kormosra égetett és durván seprűzött oldaltöredékei. 32. sz. gödör A szelvény északi felében lévő gödör laza, hamus betöltéséből a kora bronzkori kerámialeletek és állatcsontok mellett sok halpikkely került elő. Leletanyag: - vékony falú, jól égetett korsó fényezett, fekete oldaltöredékei, - kisméretű, kihajló peremű, szalagfüles fazék töredéke; szalagfüle a peremből indul és a vékony, bevagdalt bordával díszített vállon támaszkodik; felülete a vállvonal alatt durván seprűzött, - kihajló peremű, vastag falú, vörösre égett fazék töredéke; a perem alatt ujjbenyomással tagolt bütyökfül van, - fazekak durván seprűzött oldaltöredékei, - enyhén kihajló peremű, egyfülű, vastag falú bögre M: 11 cm, Pá: 7,8 cm, Fá: 4 cm (LXI. 2.), - enyhén behúzott peremű tál töredéke. A VIII. szelvényben a másodikként kibontott bronzkori szint alatt a sötétbarna, rézkori cserepekkel kevert humuszig vastag, kevert, szürke hamus, faszenes feltöltődés volt. A feltöltődésben helyenként sárga agyagfoltokat is megfigyeltünk, de az omladékra utaló jelenségekhez tartozó padlót, követhető járószintet nem találtunk. A szelvény nyugati oldalán több padlórészlet néhány centiméterre belógott a szelvénybe. Úgy tűnt, hogy szelvényünket a pontosan egymás fölött álló házak mellett nyitottuk. A leleteket ásónyomonként csomagoltuk (XXI-XXIV., LXVI. 1-2., 7., LXXX. 5., LXXXII. 2.). A sötétbarna humuszréteg fölötti kevert, szürke, hamus, faszenes feltöltődésbe mélyedő gödrök körvonalát a felsőbb rétegekben nem lehetett egyértelműen követni, ezért csak a barna humusz szintjén kezdtük őket bontani, ahol már pontosan meglehetett állapítani, hogy mely leletek tartoznak az adott gödörhöz. A szelvény déli felében, közvetlenül a szürke, hamus, faszenes feltöltődés alatt rézkori cserepekkel kevert sötétbarna, kemény, lejárt humusz volt. Az északi részen a sötétbarna humuszcsík hiányzott. Itt a világosbarna, kevert humusz tetején egy erősen lejárt, apró paticsszemcsekkel kevert járószint volt - kora bronzkori leletekkel (XXVI. 12-24.). Ez a régészeti megfigyelések alapján az I-IV. szelvényben jelentkező VI. bronzkori szinttel egykorú, legalsó bronzkori szintnek felelt meg. É jól követhető járószint nyerésekor sok gödör körvonala rajzolódott ki a szelvényben. A szelvény déli részén a járószint - az I-IV. szelvényben tapasztaltakhoz hasonlóan - a sötétbarna, kemény, letaposott, rézkori cserepekkel kevert réteg tetején volt. A szelvény többi részén hiányzott a sötétbarna humuszréteg. Közvetlenül a világosbarna, rézkori cserepekkel kevert humuszréteg fölött a kemény, letaposott, paticsrögökkel borított, legalsó kora bronzkori járószint jelentkezett. A sötétbarna és a paticsos felszín határa nem volt éles, s közöttük szintkülönbséget nem figyeltünk meg. A paticsos járószintről egy enyhén kihajló peremű, hengeres nyakú, kettőkúpos testű, szalagfüles, kora bronzkori kancsó került elő (LXVI. 7.). 59