Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 17. (Szekszárd, 1992)
Szabó Géza: A Dunaföldvár–Kálvária tell-település kora bronzkori rétegsora – és Őskori leletek Kölesd–Téglagyár lelőhelyről
tározni. A falak esetleges folytatásának megkeresésére az I. szelvény mellett kijelöltük délre a IL, nyugatra a III., északra a IV. szelvényt. A II. szelvényben újkori beásások vágták el az alapozási árkot, a nyugati és az északi oldalon pedig egyáltalán nem volt nyoma az egykori falnak. Leletanyag az alapárok betöltéséből: -Árpád-kori cserépbográcsok peremtöredékei, - nagyrevi kancsó szalagfüles töredéke, - mészbetétes edények oldaltöredékei, - kelta edény peremtöredéke. II. SZELVÉNY A szelvény északnyugati sarkában egy nagyméretű, 2,5 m mély újkori beásást bontottunk ki. A laza, szürke, hamus betöltésben az őskori edénytöredékek, habarcsdarabok és újkori szemét között egy 1888-as mázas tányér évszámos töredéke is előkerült. A szabálytalan alakú gödör oldalában jól megfigyelhető volt az I. szelvényben kibontott alapozási árok őskori rétegsorba mélyedő foltja. A II. szelvény elhelyezkedését és az épületre utaló nyomokat, illetve az újkori beásás leleteit figyelembe véve feltehető, hogy Szelle Zsigmond 1887. április 17-i kutatásának helyét találtuk meg, melyet akkor csak részben temettek be, s később a környező házak hulladékával töltöttek fel. IV. SZELVÉNY 1. padlószint A IV. szelvényben a 0-100 cm között talált sok II. világháborús lőszer, katonai felszerelés arra figyelmeztetett bennünket, hogy itt földbe ásott fedezék volt. A régészeti leletek között egy gótikus építményre utaló kőborda, több Árpádés késő középkori kerámiatöredék, kelta edény töredéke és néhány őskori edénydarab került elő. Az 1 m mélységben kibontott 1. padlószint szürke, 5-7 cm vastag, erősen lejárt, szabálytalan alakú tapasztásán nem volt értékelhető lelet. Csak a padlóval egy magasságban, az északi és nyugati tanúfalban lévő kemencék Árpád-kori edénytöredékei utaltak az egykori ház korára. A lejárt padlórészlet mélységében megnyesett felszín kevert, szürke, hamus, agyagos talajú volt. Beásások nem látszottak benne, csak egy újkori lövészárok aljának sötétebb foltja különült el. Az 1. padlószint alatti rétegből vegyesen kerültek elő a kora vaskori, az urnamezős, a koszideri időszakra utaló edénytöredékek a vatya, a nagyrevi és a rézkori leletekkel. A szürke, hamus, kevert feltöltődés alatt jelentkezett a 2. padlószint, I. bronzkori szint vörös, átégett omladéka. 2. padlószint, I. bronzkori szint A vastag, égett, paticsos omladékréteg fölötti kevert feltöltődésből vegyesen kerültek elő a korai vaskori, a késői bronzkori és a különböző mészbetétes töredékek mellett a kora bronzkor, valamint a rézkor jellegzetes díszű leletei (1.1-15.). 42