Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 17. (Szekszárd, 1992)

V. Kápolnás Mária: Kísérlet a moldvai csángók hazatelepítésére

sét a csángók kiadásának feltételéhez, mert átvonulásukat nem tudják megakadályozni. A követség felkészült arra, hogy egyes magyarokat útlevéllel lát el, de tömeges jelentkezésükre nem számítottak a hadizóna miatt. (Zsidóknak, cigányoknak és románoknak nem adtak útlevelet.) Az útlevéllel rendelkezők a határ átlépésével gyakorlatilag minden vagyonukról lemondtak. A követség és a magyar vezetés részéről azonban ez nem volt döntő szempont, mert úgy értékelték, hogy a befogadás elsősorban politikai és nem gazdasági kérdés. A bukovinai székelyek áttelepítésekor is hiába történt megegyezés, vagyonukat nem sikerült megmenteni. Az útlevéllel ellátott magyaroknak Csíksomlyón kellett jelentkezni, ahonnan egészségügyi vizsgálat után Újdombóvárra irányították őket. Újdombóváron az emeletes elemi iskolát készítették elő a menekülők befogadására. Dombóváron pedig a Római Katolikus Kör, a Vasutas Társaskör, a Vasutas Dalkör és a Katolikus Legényegylet épületeit, melyekben 300 személy elhelyezését tudták megoldani. Újdombóváron az átvonuló tábor 1000 személyt volt képes ellátni, ahol katonai konyháról élelmezésük is biztosítható volt.

48 Bonczos Miklós a moldvai csángók hazatelepítését 1944 nyarán már csak úgy látta megvalósíthatónak, ha igénybe veszik a németek segítségét.

49 Júniusban Csíkszereda főispánja is azt javasolta Bonczosnak, hogy telepítsék haza a moldvai magyarságot. Az ebben való közreműködésre alkalmas személynek Zellner altábornagyot tartotta, aki Debrecenben tartózkodott, mint a tiszántúli hadműveleti terület német főparancsnoka. A főispán szerint az ő parancsa ellen a románok semmit sem tudnának tenni. Bonczos beszélt Ricsóy-Uhlarik Béla magyar hadműveleti kormánybiztossal, hogy vegye fel a kapcsolatot a német altábornaggyal. Ez június 23-án meg is történt. Arra kérték, hogy támogassa a csángók hazatelepítésére kezdeményezett magyar lépéseket. Zellner altábornagy ezt megígérte, viszont kérte a hivatalos magyar külügyi lépéseket is.

50 Valószínűleg erre válaszul készíttetett a berlini magyar követség összefoglalót a csángókra vonatkozóan. Ebben ismertették számukat, múltjukat, áttelepítésükre tett eddigi intézkedéseket.

51 Egyidejűleg felkérték a külügyminisztériumot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket. Közben Romániában is érezhető változások, hangsúlyeltolódások történtek. Ennek egyik konkrét megnyilvánulásaként június 27-én Robu püspök látogatást tett a magyar követségen. A püspök a vatikáni nuncius által Alsótömösön tartott konferenciára érkezett. Traub követségi tanácsos szerint feltűnő volt a régi merevsége és a mostani szívélyessége közti különbség. A püspök elmondta, hogy bár a román-vidéki csángók közvetlenül a front mögé kerültek, egyelőre a helyükön maradtak, csupán a gazdagabbak menekültek el részben Fogarasra, részben Munténia egyes városaiba. Minden faluban maradt egy lelkész, a többi pap a teljesen leégett Jassy-i szeminárium tagjaival Balázsfalvára ment. Szerinte a menekülés további iránya Magyarország lesz.

52 Besenyő Sándor elképzelése szerint, ha nem sikerül a németeknek megállítani a szovjet támadást, a lakosság tömeges menekülésére, beözönlésére lehet számítani. Katonai vonalon mindenesetre offenzívára gondoltak Moldva térségében. A kormánybiztosság és a katonai parancsnokság megtervezte a menekülés lebonyolítását. A Székelyföld parancsnoka leszögezte, hogy ő a Hargitától keletre eső katlanokban többnapos tartózkodást és csoportosulást nem engedhet meg, mert arra a hadi felkészülés érdekében szüksége van, és a katonai szállítások miatt 19 289