Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 17. (Szekszárd, 1992)

Koppány Tibor: Ozora és uradalmának építészete a 18. században. (Adatok Tolna megye építészetének történetéhez)

39. Ugyanott, P. 153. Fasc. 15. No. 6. Aláírás nélküli, 20x20 cm méretű színezett tusrajz a templom alaprajzával és egy 20x40 cm méretű, annak tetőszerkezetével. 40. Ugyanott, Rep. 250. Fasc. G. No. 181. p. 33. 41. Ugyanott, P. 150. Cs. 226. No. 4. 42. Ugyanott, P. 150. Cs. 226. No. 1. és No. 5. 43. Ugyanott, No. 1. 44. Ugyanott, P. 150. Cs. 227. No. 6. 45. Ugyanott, No. 7. 46. Ugyanott, No. 9. 47. Ugyanott, No. 6. 48. Ugyanott, No. 11. 49. Ugyanott, P. 131. Cs. 4. Prot. II. 124. 50. Ugyanott, P. 150. Cs. 226. No. 1. Is No. 8. 51. Mindhárom adat a mezőváros 1740-ben készített összeírásából ismert: ugyanott, Rep. 250. Fasc. G. No. 181. p. 32-35. 52. Ugyanott, P. 153. fasc. 30. No. 7. 53. Ugyanott, P. 150. Cs. 227. No. 6. 54. Ugyanott, P. 150. Cs. 226. No. 8. p. 341-353. tabellás kimutatás a tenyésztett lovakról, nevük felsorolásával és leszármazásukkal. 55. Ugyanott, P. 150. Cs. 226. No. 1. 56. Ugyanott, P. 150. Cs. 227. No. 1. 57. Lásd 50. jegyzet! 58. Esterházy-lt. P. 153. Fasc. 29. No. 10. 59. Johann Georg Wimpassinger magyarországi működésének megrajzolása és értékelése a 18. század első felének hazai barokk építészete szempontjából valószínűleg sok érdekes eredményt ígérő, de jövendő feladata. Az Esterházy levéltár tervgyűjteményében (OL. T. 2.) többek között a középkori köpcsényi vár magtárbővítésének terve (XXXIII. téka, Nro. 1105.), a sopronkeresztúri kastély délkeleti részének alaprajzi felmérése (XLIII. téka, Nro. I486.), a fertőfehéregyházi kastély (XXXVII. téka, Nro. 1184/1-2. és 1185.) rajza található. Valószínűleg az ő kezétől származik a lorettói (XLIII. téka, Nro. 1419.) és a vimpáci kolostor (ugyanott, Nro. 1418.) rajza is, valamennyi korábbi épületek általa végzett átalakítását jelzi. Az ő terve alapján épült mai alakjára 1735-ben Nezsider, 1743-ban Lajtaszék temploma és ő építtette a széleskúti templom mellékoltárát 1745ben, amelyen alapítóként ott olvasható feleségével együtt az ő neve is (mindháromra: Burgenland. Die Kunstdenkmäler Österreichs. Dehio-Handbuch. Bearbeitet Adelhaid Schmeller-Kitt. Zweite Auflage., Wien, 1980., 45, 210, 299.). 60. Esterházy-lt. Rep. 63. C. Fasc. 376. p. 59. 61. Ugyanott, P. 131. Cs. 7. Prot. V. No. 31. 62. Ugyanott, No. 114. 63. Voit Pál: Heves megye műemlékei. I. Bp. 1969., 229-230. és ugyanő: A barokk Magyarországon Bp. 1970., 61-65. 64. Esterházy-lt. P. 150. Cs. 226. No. 1. és 2. Az Esterházyak budai palotája a Tárnok u. 7-9. szám alatt állt, 1945 tavaszán elpusztult. Adataira a Budapest műemlékei. I. Bp. 1955., 514-517. alatt található felvilágosítás. 65. Kállay István: A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711-1848. A Magyar Országos Levéltár Kiadványai. III. Hatóság- és hivataltörténet. 5. Bp. 1980., 53. 66. OL. T. 2., XXXVII. téka, Nro. 1214., 47x98 cm méretű, színezett tusrajz, papíron, felirat és aláírás nélkül, csupán külsején található az „Osora" cím. 67. Ugyanott, XLIV. téka, Nro. 1498., 65x134 cm méretű, színezett tusrajz, papíron, cím és aláírás nélkül, külsején „Osora - Plan des Ozoraer gestűtt Hofs. Fasc. L. No.l." felirat olvasható. 68. Estrerházy-lt. P. 108. Rep. Fasc. C. p. 52. 69.1742. február 22-én Tarnóczy inspektor arra kért engedélyt Kismartonból, hogy a pallér Győrbe távozhasson, ahol nősülni szándékozik: P. 150. Cs. 227. No. 4. 70.1743-ban ugyanő jelenti, hogy az ozorai téglavető az eddigi árért nem hajlandó tovább dolgozni: ugyanott, No. 6. - Az ozorai téglásmesterrel ugyanebben az évben a Döbröközben épülő plébániához kötöttek szerződést: ugyanott, No. 11. - a faanyagra ugyanott, No. 13. és a mészre ugyanott, No. 15. 71. Ugyanott, No. 7. 72. Ugyanott, No. 14. 73. Ugyanott, No. 4. 250