Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 17. (Szekszárd, 1992)

Kőhegyi Mihály: Adagok Bogyiszló történetéhez

A háborús események következtében a Duna menti pasák is készenlétbe helyezték csapataikat 1607 februárjában.

64 A vigyázásra szükség volt, mert Ali budai pasa azt írja 1609 télutóján Illésházy István nádorispánnak: „még most is Bácska táján tíz csata jár". Keservesen panaszolja a magyar végváriak becsapásait török területre.

65 A tizenöt éves háború a Duna-Tisza közének eddig sohasem látott felprédálásával járt. Pest megyében a pusztulást 75%-ra becsülik.

66 Ezek a zord idők bizonyára Bogyiszlói sem kímélték, de forrásaink hallgatnak a faluról. Lehet, hogy átmenetileg üressé, lakatlanná vált a falu. Mindenképpen feltűnő, hogy a szomszédos Dalacsó és Karászi, amelyek alig néhány kilométerre és ugyancsak a bogyiszlói nagykanyarban feküdtek, szerepelnek egy 1620-as defterben. Vagy csak tévedésből maradt volna ki Bogyiszló? 1626-ban már mindenképpen lakott hely, s ettől kezdve folyamatosan előtűnik a forrásokban. Kalocsa környéke helységei nemcsak a magyar földesúr birtokai között szerepelnek, hanem 1640 után már a Magyar Királyság állami adóztatásában is folyamatosan bevonásra kerültek. A magyar királyi adóztatás megyék által készített dikális összeírásaiból Kalocsa környéke tényleges viszonyaira jól tudunk következtetni, mert adataik megbízhatóak.

67 A magyar királyi dikális összeírások 1552-1590 között csak helységenkénti „porta" adóegységszámokkal készültek. Földrajzilag Solt-Kecskemét vonaláig terjedtek ki, tehát környékünk még nem szerepel benne. A15 éves háború után azonban az 1626/27-ben készült dikális adóöszeírásban már messze délre, egészen Szeremléig találkozhatunk helységnevekkel. Az ezt követő dikális összeírásokban a helységek száma egyre gyarapodik, ami a magyar hatóságok bővülő hatósugarát jelentette.

68 A török várak helyőrségei kénytelenek voltak eltűrni a magyarok egymás közti kapcsolatának fokozódó erősödését. Nézzünk néhány szomszédos falut Bogyiszlóval együtt.

69 Földesúr Évenkénti portaszám Helység Földesúr 1626 1647 1661 1668 1683 Bátya Kalocsai érsek _ _ 1/4 1/4 Bogyiszló Kalocsai érsek 1 1 1 1 1 Foktő Kalocsai érsek 2 1 1 1 1 Kalocsa Kalocsai érsek 1 1 Úszód Kalocsai érsek 3/4 1/2 1/2 1/2 1/2 Dusnok Kalocsai érsek 1/4 1/4 Drágszél Kalocsai érsek 1/2 1/2 A 25 ismert helyiség közül Bogyiszló az egyetlen, amelyben nem változott a portaszám. A többinél mind visszaesés tapasztalható, némelyikben (Apostag, Csanád, Szeremle) igen erőteljesen. Amíg Bogyiszló 1626-ban a közepes erejű falvak közé számított, addig 1638-ban a legerősebbek közé került. Csupán Solt (11/2) és Pataj (2) előzi meg. Különösen az állandó 1 portaszám megnyugtató, mert ez egyenletes, viszonylag békés, kiegyensúlyozott, nagyobb megrázkódtatásoktól mentes életre mutat. 1657 után, hála Pest megye - bár hiányosan - ránk maradt közgyűlési jegyzőkönyveinek, már élesebbé és közelibbé válik a kép. A szomszédos elpusztult falvak határát a még megmaradottak használták. 1657-ben Drágszélt a bogyiszlóiak a ka210