Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 16. (Szekszárd, 1991)

család birtokán, Miszlán megtörtént az úrbérrendezés, Kiss Pál arányosítást hajtatott végre zalalövői birtokán, ugyanerre készült Nemeskeren. Amint 1836-ra megszerezte rokonai Kiss Antal és Ferenc birtokát, azonnal rendeztette Beszédessel szerzeményét.

373 Sztankovanszky Imre közbirtokostársaival 1843-ban tagosította pölöskeföi birtokát (Zala m.). Ugyanebben az évben került sor a kajdacsi határ szabályozására is.

373a Kápolnay Antal már 1817-ben felmérette és táblákra osztatta Kápolna-pusztát.

374 Az 1837. évi birtokrendezés és tagosítás során Csapó Vilmos egy tagban kapta meg 1288 holdas dunaszentgyörgyi szántóját.

375 Csapó Dániel kisebb darabokban összevásárolt baracsi és pázmándi földjei felmérésével és rendezésével egy földmérőt bízott meg 1835-ben. 1843-ra négy majorsággá formálta időközben 3176 holdra növekedett birtokát.

376 A tengelici közbirtokosság 1838-ban kezdte meg a rendezési pert Medina ellen, de az 1846-ban a birtokosok számára kedvezőtlen fordulatot vett. A törvényszéki ítélet még a bikádi pusztarészüket is per tárgyává tette. A per 1848-ig nem zárult le. A Dőry család hat községéből Zomba, Tevel és Szárazd rendezése fejeződött be 1847-re, de nyilvánvalóan Kisdorogé is folyamatban lehetett, mivel 1852 elejére már ez is lezárult. Egyedül a két legkisebb falu, Kovácsi és Ladomány rendezése maradt el.

378 A Dőry verség 1835. szeptember 25-én Zombán megbeszélést tartott, ezen határoztak a rendezési és legelőelkülönítési per megindításáról, a költségek közös viseléséről. A per az 1840-es évek közepéig húzódott, eredményeként a jobbágyok telki állományukat, legelőjüket az uraságitól elkülönítve, egy tagban bírták. Maguk a földbirtokosok is igyekeztek cserével, tagosítással egy tagba összpontosítani birtokaikat. Ennek eredményeként Dőry Gábor összes zombai szántója - 673 hold - egy tagban volt 1846-ban, ugyanígy Dőry Miklósé a patlani pusztán. Dőry Sándor, Mihály és Imre 1846-ban per útján szabályoztatták birtokukat.

379 A birtokrendezést kevés helyen kapcsolták össze legelőelkülönítéssel. Kisdorogon 1844-re zárult le, eredményeként a család 436 hold legelőhöz jutott. Ezzel egy időben fejeződött be a segregatio Szárazdon is, ahol 190 hold maradt a verség birtokában. Tevelen az 1624 hold összterületi legelőből - a jobbágyok számára telkenként 6 holdat juttatva - 761 hold maradt a Dőryeknek. Míg Tevelen a legelő alig felét kapták a földbirtokosok, Ladományban 2/3 rész, 147 hold került a birtokukba, annak ellenére hogy telkenként 8 holdban állapította meg a helytartótanács a jobbágyok illetményét. 1844. november 21-én a zombai legelőelkülönítést is végrehajtották.

380 Első lépésben a birtokoscsalád és a jobbágyok legelőjének segregatiójára került sor, ezt követően a birtokostársak tulajdoni hányaduk arányában egymás között is felosztatták a legelőt. Az eljárás utolsó lépéseként a vármegyei közgyűlés 1848-ban választmányt küldött ki a legelőelkülönítés hitelesítésére.

381 A Dőry nemzetség közös ügyei pl. a birtokrendezések és legelőelkülönítés ügyében időnként családi ülést tartott, mely esetükben egyúttal közbirtokossági ülés is volt, hiszen férfiágon öröklődő adománybirtokról lévén szó, idegen nem kerülhetett a közbirtokosság tagjai közé.

382 A család nevében, jogainak képviseletében általában id. Dőry Vince a második nemzedék utolsó, még életben lévő tagja,