Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 16. (Szekszárd, 1991)
ugyanez a szám 892:734 hold. 351 A Dőry közbirtokosságra jellemző közel azonos aránytól csupán Dőry Gábor birtoka tér el jelentősen. 1660 holdnyi birtokából 1090 hold volt allódiális, tehát kb. kétszerese az úrbéres birtokrésznek. Az ő esetében azonban jelentős birtokvásárlások módosítottak az eredeti helyzeten. 352 A Dőry nemzetség birtokain tehát összességében fele-fele arányban oszlott meg az allódiális és úrbéres föld. Az úrbériség 1767-es nagysága 162 28/32, míg 1847-ben 280 jobbágytelek volt a Dőry birtokon. 3523 Tehát a család ugyan jelentős allódiatúrát épített ki az idők során, de a jobbágytelkek számának közel kétszeresére növelésével egyúttal az ingyen munkaerőről is gondoskodni kívánt, nem használta fel a lehetőséget birtokának allódizációjára. A vagyonleltárakban szereplő számos gazdasági épület - pajta, istálló, magtár -, a cselédházak, a nagyszámú igásállat, az allódiális birtokok koncentráltsága azonban arra utalnak, hogy a rendelkezésre álló nagy számú ingyen munkaerő mellett jelentős mértékben saját gazdasági eszközökre és embereikre támaszkodtak földjeik megművelésében. Birtokaik jogi helyzetét, a megművelés módját tekintve mintegy közbülső helyzetet foglaltak el a csak feudális járadékból élő Perczel és Kliegl nemzetség és a szinte kizárólag üzemszerűen szervezett birtokaikra támaszkodó tengelici közbirtokosság között. A megye középbirtokosairól közölt statisztikánk tanúsága szerint a három modell közül a gazdálkodásukban feudális és tőkés elemeket ötvöző Dőryek testesítették meg a tipikusát, amely a birtokos nemesség zömét jellemezte. Regálé Mint arra korábban már utaltunk, a Perczel és Kliegl család egyoldalú jövedelempolitikájában fontos szerepe volt a Bonyhádról származó magas regálébevételeknek, amelyek egy-egy birtokos jövedelmének negyedét-felét is elérhették. Az élénk forgalmú kereskedelmi központ regáléja megközelítette a 10000 pft-ot. 353 Távolról sem játszottak ilyen fontos szerepet a Dőry és más családok bevételeiben a kisebb királyi haszonvételek. Dőry Imrének a teveli sörfőzdéből, boltból, malomból, a zombai kocsmából származó terjes bevétele évi 157 pft-ot tett ki. 354 Dőry Józsefnek 2 malomból, a teveli bolt árendájából, a kisdorogi kocsma hasznának feléből álló összjövedelme mindössze 130 pft volt. 355 Dőry György 7956 pft jövedelméből 400 pft-ot, alig 5%-ot tett ki a regálé, pedig övé volt Tevelen, a völgységi járás másik mezővárosának 7 szobás új vendégfogadója is, 180 pft bérleti díjjal. 356 Mivel a regáléjövedelmeket birtokosztálykor igyekeztek birtokarányosan elosztani, Dőry Miklós, a családi összvagyon 1/4 részének birtokosa rendelkezett a legszámottevőbb bevételekkel e területen is. Övé volt a zombai nagy vendégfogadó, 6 szobával, 2 kamrával, 2 pincével, vendégistállóval, fészerrel. Hozzá tartozott egy mészárszék is. A komplexum évi bérleti díja 400 pft volt. 200 pft-ot fizetett bérlője a zombai boltért és a hozzá kapcsolt olajmalomért. Juhé-pusztai kocsmájának bevételét nem ismerjük. Legjelentősebb tétel regáléjövedelmein belül a malom volt (640 pft). A kisebb királyi haszonvételekből származó jövedelme 1834-ben 1316 pft volt. A Dőry-közbirtokosság együttes bevételei tehát 5200 pft körül lehettek, ami kb. a fele volt csupán a bonyhádi regálébevételeknek. 357 6 81
