Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 16. (Szekszárd, 1991)

vette a két pusztát. 1836-ban az időközben nagykorúvá lett Kapolnay Károly bérbe vette öccse, Ignác osztályrészét évi 2175 Ft bérleti díjért.

290 Bérbe adta a gyám Dőry Paulai Ferenc kiskorú örököseinek birtokát is 1829ben. Rokonuk, Dőry Károly 3800 pft-ot ajánlott a birtokért, melyet 1833-ban vettek saját kezelésbe az időközben nagykorúvá lett örökösök.

291 Id. Dőry Mihályné szül. Gyömörey Anna 1821-ben, amikor Zalában birtokot vásárolt, bérbe adta fiai Tolna megyei birtokát, a gazdasági felszerelést pedig eladta a bérlőnek, hogy pénzhez jusson.

292 Két évtizeddel később fia, Dőry Mihály, mostohafia Sándor bérbe vették testvérük, Imre zálogban lévő tolnai birtokát.

293 Dőry Károlyné sógornője, a távol lakó özv. br, Dőry Józsefné tolnai birtokát, Ördögmajort árendálta.

294 Nedeczky Györgyöt nehéz anyagi helyzete kényszerítette rá, hogy saját, zálogban bírt és testvérétől bérelt birtokát bérbe adja. Daróczy Elek az 1070 pft bérleti díjat hat esztendőre (1842-48) előre lefizette. Ez azonban csak átmenetileg segített, a csődöt nem tudta elkerülni.

295 Ha a birtokos rossz anyagi helyzete miatt adta bérbe a birtokot, akkor az a végleges eladás előjátéka is lehetett. Tahy Ádám 1841-ben hat évre bérbe adta Kurcz Ferencnek bölcskei és madocsai jószágát. 1846-ban, tehát kb. a bérleti idő lejáratakor eladta a birtokot az addigi bérlőnek.

296 A birtokok bérbe adásának lehetséges okait példákkal alátámasztva a fentiekben érintettük. Bár a motívumok nagyon eltérőek, egy kö^ös mozzanatuk azonban van: kényszerhelyzetben került rá sor. Hiányzott a forgótőke a birtok felszereléséhez, működtetéséhez, a birtok szétforgácsoltsága, a tulajdonos távolléte miatt nem volt gazdaságosan üzemeltethető, vagy a tulajdonos - özvegy, árra - nem volt alkalmas a gazdálkodásra. Bérbeadásra azért is szánták rá nehezen magukat a földbirtokosok, mivel nem alaptalanul - úgy vélekedtek, hogy az a föld kizsarolásával, az épületek, berendezések lepusztulásával jár.

297 Mindez következménye volt a rövid, 3-6 éves bérleti időszaknak, a bérlő helyzete jogi rendezetlenségének, kiszolgáltatottságának a földbirtokossal szemben. A bérbeadás általában a bérlők közötti licitálással történt, ami feltornázta a bérleti díjakat. A bérleti szerződés nem adott lehetőséget a bérleti díj csökkentésére rossz mezőgazdasági év esetében. Bizonytalan, kiszolgáltatott helyzetében a bérlő nem lehetett tekintettel a gazdálkodás hosszú távú érdekeire. * "A viszonylag magas tőkeigény miatt Magyarországon nem alakult ki - NyEurópával ellentétben - egy haszonbérlésre specializálódott vállalkozói réteg.

298 Ugyanakkor Tolna megyében a középbirtokos nemesség egyes képviselői nagyszabású bérlői tevékenységet folytattak. Gindly Antal Csapó Dániellel társulva vette bérbe testvére, Terézia tengelici birtokát 1820-26 között. 1837-től három évig bérelte a szekszárdi alapítványi uradalom ebesi pusztáját. Közvetett adatok arra utalnak, hogy 1843 táján a gr. Festetics család kajmádi pusztáját bérelte. Csapó Dániel nemcsak veje illetve sógornője birtokát bérelte, hanem 1821-1832 között a Tahy család bölcskei jószágát is. Dőry Vince 1827-ben a tengelici közbirtokosság bikádi pusztáját bérelte három évre, 1830-ban Dőry Sándorral és Károllyal társulva bérbe vette a gr. Festetics család tolnai birtokát. A család legva69