Vadas Ferenc (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 16. (Szekszárd, 1991)

dunaföldvári apátság 22 900 hold szekszárdi apátság 67 600 hold bátaszéki apátság 75 000 hold E területek közé ékelődve helyezkedtek el a köznemesség birtokai, amelyek közül a legjelentősebbek az arisztokráciáéval vetekedtek: Nemeskéri Kiss 10550 hold Perczel 17500 hold Kliegl 15 000 hold Dőry 27500 hold Gindly 27500 hold Más családok - Balogh, Petrovszky, Magyari Kossá, Cseh-Csúzy, Daróczy, Sztankovánszky - szintén jelentős birtokkal rendelkeztek, de közbirtokosságok tagjaiként, tulajdoni hányaduk ismerete nélkül a birtoknagyság nem határozható meg. A megye ekkor 105 községében az összeírás szerint 13-nak közbirtokos urai voltak. Ez a szám a valóságban sokkal magasabb volt, mivel a csak férfiágon öröklődő birtokoknál a nevek azonossága miatt nem állapítható meg a több tulajdonos ténye. Bonyolította a helyzetet, hogy nem csupán egy községnek volt több földesura, hanem egyes földbirtokosoknak több községben földbirtoka, a Daróczy családnak pl. hét faluban. A megye területének tulaj donosonkénti megoszlása a következő: arisztokrácia: 59% köznemesség: 21% egyház: 20%

36 E számok megerősítik a történeti irodalom megállapítását a nagybirtok dominanciájáról, a töröktől visszafoglalt területeken.

37 Ha nem tekintjük a tulajdonos jogi státusát, csupán a birtoknagyságot vesszük alapul, a nagybirtok fölénye még nyomasztóbbá válik. Ha összevetjük Vályi András adatait

38 a három évtizeddel korábbiakkal, két jelenség egyidejű létét igazolják. A korábbi gyors változások, ingatag tulajdonviszonyok után - összhangban az országos tendenciákkal - nagymértékű stabilizálódás figyelhető meg.

39 Mindössze öt községben találkozunk új földbirtokos nevével.

40 Valamennyiben közbirtokosság állt már fenn 1767-ben is, így bizonyosra vehető, hogy a birtok nem vásárlás, hanem leányági örökösödés útján került más család kezére. Miközben tehát adományozások, vásárlások, cserék híján a birtokviszonyok megdermedni látszanak, kevésbé látványosan, de a tulajdonosok számának növekedésével mértani haladvány szerint osztódni kezdenek a birtokok. Következményeire csak a 19. században, s többnyire megkésve döbbent rá a nemesség. 13