Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 14. (Szekszárd, 1988)

2. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG 64 A proletárforradalom győzelme Szakadáton nem jelentett látványos fordulatot. A „rend" tulajdonképpen nem bomlott fel, a plébános feljegyzése szerint úgy az istentiszteletet, mint a hitoktatást megtartották, de a „kőművesek legnagyobb részt lelkesedtek a ,kommunizmus' diadaláért. Ok ezt úgy értelmezték, hogy másoktól, a telkesektől elveszik a földeket."

143 A régi elöljáróságot leváltották, április 9-én megválasztották a munkás, katona s földműves tanácsot. Elnökké Krémer Pétert (90. hsz.), pénztárossá Gänszier Andrást (48. hsz.), közgyámmá Kanter Andrást (138. hsz.) választották. Élelmezési bizottsági elnök Schmidt András (152. hsz.), tag Ruppert András és Kirchner Vilmos lett. A tanácsnak tagja volt még Krémer Vilmos, Kanter János (17. hsz.), Krebsz András (177. hsz.), Isztl Ádám (30. hsz.) és Krémer Ferenc.

144 Legfontosabb teendőjük az élelmiszer-szükséglet biztosítása volt. Márciustól-júliusig 7700 kg lisztet utaltak ki az ellátatlanok számára. Április 18-án elhatározták, hogy a faluban összegyűjtött 38 q rozsot elszállítják a kijelölt helyre abban a reményben, hogy kapnak érte megfelelő mennyiségű lisztet. Más cikkekből is (só, petróleum, gyufa) igen nagy hiány mutatkozott, amit mérsékelni igyekeztek. A falu lakosságának fele ekkor már az ellátatlanok közé tartozott, ezért június 20-án 25 q liszt kiutalását kérték a hőgyészi körzeti malomnál 591 személy részére. Nagyon szűkösen voltak ellátva élelemmel, ezért a kormánybiztos rendeletére Szakadat semmiféle terményt nem volt hajlandó önkéntesen felajánlani.

145 A gyönki járási tanács tervezetet készített egy önálló német közigazgatási egység létrehozására. Ehhez tartozott volna Belecska, Bikács, Diósberény, Dunakömlőd, Felsőnána, Gyönk, Györköny, Kalaznó, Keszőhidegkút, Kistormás, Murga, Nagyszékely, Németkér, Pari, Szakadat, Szárazd, Udvari, Varsád, sőt Hőgyész is. Ezt a javaslatot a megyei tanács elvetette, mert nem szándékoztak külön német járást létrehozni, csak a német kultúra terjesztése céljából akarták felállítani.

146 Az első világháború Szakadáton 34 áldozatot követelt, akik után 21 hadiözvegy és 14 szülőtlen árva maradt.

147 A rendkívüli gazdasági nehézségek, élelmiszerhiány, egyéb közszükségleti cikkek nélkülözése alaposan megnehezítette az emberek életét. A háborúból hazatért katonák és kőművesek jelentették a bázisát a Tanácsköztársaság szakadáti eseményeinek, melyek azonban nem eredményeztek mélyreható változásokat a falu életében ilyen rövid idő alatt. Ezért a megtorlás is viszonylag enyhe volt, a visszaemlékezések szerint Gänszier András pénztárnok kapott 50 botütést tevékenysége miatt.

148 A háború alatt szétzilálódott gazdaság talpraállítása, az infláció leküzdése, a proletárdiktatúra céljainak megvalósítása néhány hónap alatt nem sikerült, a konszolidáció a fehérterror tombolása utáni években valósulhatott meg. 450