Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 14. (Szekszárd, 1988)

56 tette ki 100 frt-ért (a pap szerint Kanter János helybéli 40 frt-ért is kifestette volna). Wajdits szerette volna, ha a hívek új templomra gyűjtenek, de ez a törekvése nem járt sikerrel: „Igen nehezen vehető rá a nép, hogy a pörsölyön kívül adakozzék."

103 1882-ben megkezdték a templomtorony kijavítását, de a lakók ekkor sem voltak hajlandók a költségekhez járulni attól félve, hogy a patrónusi teher rájuk marad. A felújítási munka 1500 frt-ba került, amelyhez 800 frt-ot adott az uradalom. Az ács teveli, a kőműves hőgyészi, a bádogos gyönki volt, csak segéderőként dolgoztak falubeliek a renováláson. 1885-ben új temetőt vettek a régi fölött (2 holdat 450 frt-ért), s naptárt adtak ki az új templom építéséhez szükséges pénz előteremtésére. Négy év alatt 2600 frt gyűlt össze. Az építés azonban még 10 évig halasztódott, míg a régit életveszélyessége miatt be kellett zárni. Az alapítványi hivatalban 16000 frt volt az új templomra. A nyolc ajánlkozó kivitelező közül Trick János felsőiregi építőmester nyerte el a munkát, aki Kirstein Ágoston bécsi építész tervei alapján 23 000 frt-ért vállalta el (igen olcsó ajánlat volt). A tornyot csak megmagasították, a templom többi részét az alapoktól építették újjá. Az építőmester szerezte be az anyagot, fizette a munkásokat, a berendezésről nem neki kellett gondoskodni. Az építkezést 1899-ben igen sok nehézség után fejezték be, nem túl jó minőségben. A berendezés egy része később leégett a gyertyák miatt, 1916-ban az orgona fölötti plafon szakadt le és tönkretette a hangszert.

104 A papi jövedelmet egyrészt a birtok bevétele, másrészt a különböző szertartásokért járó fizetségek, és kegyúri járandóságok tették ki. 1888-ban az adó mértékének megállapítására összeírták - bevallás alapján - a plébánosi jövedelmeket. Az ingó- és ingatlan vagyon, a plébánosi és templomi javadalom az adók levonása után együttesen évi 1328 frt volt. A papi és tanítói fajárandóságot a hidegkúti erdő eladásáig a kegyúr természetben szolgáltatta ki (12 öl). Ezt kisházasok vágták ki hasábba, és rakták ölbe, a telkesek pedig rendeltetési helyére szállították. Később Apponyi gróf ezt 100 frt-ért megváltotta. A kisházasok kötelezték magukat, hogyha 100 frt-ért nem vásárolható meg a fa, negyven forintig a hiányt közösen fedezik (1888-ban ez 17 frt 20 xr). A telkesek a készpénzért vett fát továbbra is rendeltetési helyére szállították.

105 1913-ban Pelz Árpád plébános, hogy megszabaduljon a papi földek műveltetésének költségeitől, gondjától, a püspök felszólítására 10 kh-at eladott Hubert János „értelmes ifjú földművesnek", ki 22 400 K-ért 40 évi törlesztésre vette. A plébános a kapott pénzt értékpapírokba fektette, ami évi 1004 K-t jövedelmezett. A varsádi úton maradt néhány hold a háztartási szükségletek kielégítésére.

106 A jövedelmezőnek tűnő üzlet azonban a háború alatt semmivé foszlott. 6. OKTATÁS, MŰVELŐDÉS, SZOKÁSOK Az Eötvös-féle iskolareform az egyházi iskolákat állami felügyelet alá vonta, létrehozta a tanfelügyelői rendszert, a tanítói állásokat képesítéshez kötötte, állami tanítóképzőket hozott létre, előírta a kötelező tantárgyakat és az anyanyelvi oktatást, valamint 6-12 éves kor közötti tankötelezettséget, 15 éves korig az ismétlő iskolát.

107 A falvakban a parasztság elemi ismeretekre való oktatása szinte kizárólag felekezeti iskolákban történt. A tanító a lelkész alá volt rendelve, fő tantárgy a val442