Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 14. (Szekszárd, 1988)

46 rendkívül megterhelte birtokát, s gyakran teljes eladósodást vont maga után. Tehát előbb-utóbb kénytelen volt eladogatni a földből, ha adósságait törleszteni akarta. A szülő részét nem kellett kiadni, hanem annak fejében holtáig eltartani.

28 A végkielégítés másik típusánál az apai házból távozó fiú kapott néhány száz négyszögöl szőlőt, urasági birtokot, lánytestvére egy-két üszőt, pénzt azonban nem, így a birtok egységét jobban sikerült őrizni.

29 Á testvérek közül egynek az előnyben részesítése egyre gyakrabban végrendelettel történt akkor, amikor a többiek már nem akartak megnyugodni az apai döntésben, s egyre rendszeresebbé vált az igények bírói úton való kielégítése.

30 Az előbb vázolt változtatások ellenére az első világháborúig nagyjából sikerült megőrizni az ősi örökösödési szokásokat, s nagyjából a paraszti birtokok egységét. De az esetenként kis területet érintő föld öröklése, a birtoktestről való leválasztása jelentősen felgyorsította a birtokaprózódás folyamatát. Birtokmegoszlás gazdaságnagyságok szerini

1 Gazdaságnagyság Birtokosok száma 1884 1912 0-1 kh 52 101 1-5 kh 31 91 5-10 kh 23 27 .10-16 kh 59 32 16-25 kh 2 18 25-30 kh 10 c J 30 kh felett 2+2* 5+2* Összesen: 182 281 * Telkes gazdák és Szakadat község Nagymértékben nőtt tehát a birtokosok száma, de ez a szaporodás tulajdonképpen az 5 kh alatti birtokkategóriákban idézett elő változást (99 fővel nőtt a birtokosok száma; 41-el az 1 kh alatti, 60-nal az 1-5 kh-asok száma). Ez a gyarapodás főleg a 10-16 kh-as gazdaságokat apasztotta. Míg egyfelől nőtt a törpebirtokosok száma, s csökkent a féltelkeseké, másfelől megfigyelhetjük a birtokok koncentrációját is. Növekedett a 16-25 kh-as birtokok száma (de ide is le lehetett csúszni!), s a 30 kh feletti gazdaságok száma. Ez utóbbiak tulajdonosait nézve néhány család volt, amely akár 50-80 kh-at is magáénak mondhatott. így például Müller Andrásnak és Györgynek egyaránt 33 kh-ja volt (feleségeiket is Müllernek hívták). Müller Jánosnak 36 kh-ja (felesége Kaufmann), Kaufmann Györgynek 42 kh-ja, Gänszier Jánosnak 47 kh-ja volt. A dualizmuskori választói névjegyzékek a cenzus alapján készültek. Ezt vizsgálva is egyértelmű birtokaprózódásnak lehetünk tanúi: 1872-ben földrész alapján 71, 1880-ban földrész alapján 66, 1890-ben földrész alapján 62, 1901-ben földrész alapján 57, 1913-ban földrész alapján 56 polgár bírt választói joggal.

32 432