Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 14. (Szekszárd, 1988)

5 I. A betelepülés időszaka 1723-1767 1. A BETELEPÜLÉS A Hegyhát dombos vidékén fekvő község már 1305-ben lakott volt.

1 A XVI. században a török támadások útjába kerülve teljesen elpusztult. A XVIII. századi újratelepítés során rác település nyomaira bukkantak. A régi templom romjai, az ún. ráctemető, a földben talált orthodox kereszt arra utal, hogy a török hódoltság időszakában délszláv népesség telepedett meg a faluban. A török elleni felszabadító háború és a Rákóczi-szabadságharc nyomán a falu újra elnéptelenedett, a szomszédos Diósberény lakói legelőnek használták határát.

2 A hosszú harcok során megritkult lakosságú környék benépesítése akkor kapott nagyobb lendületet, amikor gróf Claudius Florymundus Mercy de Argentau, egy lotharingiai családból származó, a Habsburgok szolgálatában tábornokká, majd a Bánát kormányzójává emelkedő katona szerezte meg a hőgyészi uradalmat 1772-ben. A temesvári telepítő bizottság elnökeként nemcsak a bánáti kamarai területek számára hozatott telepeseket a német birodalomból, hanem saját birtokaira is.

3 Winkler Mihály, Szakadat 1759-69 közötti plébánosa a falu véneit meghallgatva azt írja, hogy a falu lakosságát Mercy Austráziából (Westrich), Pfalz területéről hozatta. 1723-ban 10 házaspár érkezett, a többi 1724-ben, pünkösd után. Mindannyian egy helyről jöttek.

4 Más szerzők a környék többi német falvától eltérő szakadáti nyelvjárás vizsgálata alapján vitatják a lakosság pfalzi eredetét. Kuhn szerint Westerwaldból valók, Limburgtól északra; Winkler nyilván összekeverte Westrichet Westerwalddal.

5 Schlitt szerint a szakadáti nyelvjárás kevert jellege miatt nem tartható az egy helyről származás teóriája, így csak egy tágabb térség - Limburg, Nassau, Diez, Westerburg vidéke -jelölhető meg a szakadáti népesség őshazájaként.

6 Mercy telepítési szerződésekben rögzített kedvező feltételekkel vonzotta birtokára a Bánátba induló telepeseket. Ennek hatására 1724-re már 15 faluba sikerült német lakosságot telepítenie. Szakadat telepítési szerződése nem maradt fenn. Mivel a letelepedés feltételei hasonlóak voltak más falvakéhoz, hozzávetőlegesen rekonstruálhatók. Mercy vallásszabadságot biztosított jobbágyai számára - ennek a katolikus Szakadat számára nem volt különösebb jelentősége. Nem követelt robotot.

7 A Bánátba települők három évig adómentességet élveztek, s csupán a hatodik évtől kellett teljes értékű szolgáltatásokat nyújtani.

8 Ennél kedvezőtlenebbek a Tolna megyei feltételek sem lehettek, hiszen aligha sikerült volna a telepeseket rábírni arra, hogy a Bánát helyett Mercy birtokát válasszák. Példaként ismertetjük Mercynek Kismányokkal 1722. július 22-én kötött telepítési szerződését: A falu lakossága megkapta az egész határt, a kocsma használatával együtt. Az uradalom csupán a vadászat és halászat jogát tartotta fenn magának. Felmentést kaptak a robot és a tized alól, ingyen jutottak épület- és tűzifához, makkoltathattak az erdőben. Mindennek fejében egy 6 igásállattal rendelkező egésztelkes jobbágy fizetett 15 Ft-ot, egy köböl búzát, egy köböl zabot, három szekér szénát, a félvagy negyedtelkesek arányosan kevesebbet. A szőlő után 6 évi adómentességet élveztek. Az igazságszolgáltatás jogát az uradalom magának tartotta fenn. A Mercy család egyébként 1723-tól pallosjoggal rendelkezett.

9 A nagyvonalú feltételekkel idecsábított telepeseket azonban csalódás érte. Az uradalom korántsem tartotta 391