Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 14. (Szekszárd, 1988)

135. II. Károly (1664-1695) XV kr 1694 AA 4 db +136. II. Károly (1664-1695) XV kr 1694 SAS 4 db 137. II. Károly (1664-1695) VI kr 1673 AA 1 db 138. II. Károly (1664-1695) VI kr 1693 A A 1 db Paderborn +139. II. Ferdinánd (1661-1683) XXV kr 1682 1 db 1 db Salzburg + 140. Paris (1619-1653) tallér 1629 Württemberg-Öls 141. Silvius Frigyes (1668-1697) XV kr 1675 S-P 142. Silvius Frigyes (1668-1697) XV kr 1676 S-P FRANCIAORSZÁG 143. XIV. Lajos (1643-1715) tallér 1652 (lyukasztott) 144. XIV. Lajos (1643-1715) tallér 1667 145. XIV. Lajos (1643-1715) tallér 1679 + 146. XIV. Lajos (1643-1715) tallér 1690 (átvert) + 147. XIV Lajos (1643-1715) tallér 1691 (átvert) + 148. XIV. Lajos (1643-1715) tallér 1694 (átvert) 149. XIV. Lajos (1643-1715) 1/4 tallér 1645 150. XIV. Lajos (1643-1715) 1/4 tallér 1690 4 db 1 db 1 db ldb 1 db 2 db ldb 1 db 1 db ldb A lelet V. Albert halberstadti püspök 1541-ben vert tallérjával indul. Zömét XV és VT krajcárosok jelentik. Záróveretét I. Lipót 1700-ban vert 1/2 tallérosa képviseli. A szakirodalomban fehér holló a XIX-XX. századi pénzleletek feldolgozása, de a XVII-XVIII. századiak is gyérek.

5 Pedig ezek az újkori leletek is tartogathatnak apróbb-nagyobb tanulságokat. Sajnos nincs lehetőségünk arra, hogy egy lelet kapcsán minden darabot részletesen leírjunk, vagy fotón bemutassunk. De talán nincs is erre szükség. Természetesen nem numizmatikai ritkaságok felbukkanását kell várnunk, hanem inkább az eddig határozókban, katológusokban leírt példányok, típusok tüzetesebb, árnyaltabb megismerésére kell törekednünk. Leletünk döntő többsége I. Lipót vereteit tartalmazza. E korszakról két összefoglaló mű is rendelkezésünkre állt, amelyek alapján a pénzek listába foglalását elvégezhettük. Ezért azt az elvet követtük, hogy nem csupán a már leírt típusok szerint határoztuk meg a pénzeket (ez a többség), hanem az ettől való eltérést röviden jelezzük, vagy külön tételszám alatt közöljük a darabot. A különbségek nem alapvetőek, esetenként mindössze az éremkép egy-egy összetevője módosul, illetve változik. A többféle összetevő többféle módon variálódva azonban sokféle éremképet eredményez azonos verdében, azonos évben készült pénzek esetében is. Az előlapon eltérés van a császárportré nagyságában, a haj képzésében, a ruházat, a páncél, az Aranygyapjas Rend, a babér vagy tölgykoszorú megformálásában és az arc ábrázolásában. De a körirat betűinek nagysága, testessége, vagy a köriratok rövidítéseinek betűi és az ezeket elválasztó jelek, díszek is változnak. Különböző díszítésű az értékjelző számot körülvevő kartus is. A hátlapon Szűz Máriát és a gyermek Jézust ábrázolják sugárkörben, s ez néha ovális, néha köralakban teljesen kitölti a középső mezőt. Egészen eltérő esetenként a sugarak rajza. Változik a ruha díszítése, annak redői, néha a korona és jogar 344