Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 14. (Szekszárd, 1988)

mind a gyermekek esetében jóval magasabb a nők aránya az ékszeres sírok között, mint a férfiaké. Feltűnő módon az inf. II. leánygyermekek sírjainak aránya majdnem teljesen megegyezik a felnőtt nőkével az ékszermellékletes temetkezések között. A fentiek nem vonatkoznak a már részletezett 3, 9, 46. inf. II. korú leánygyermekekre, melyeknél agyarleletek vannak a sírban minden más ékszerlelet nélkül; ezeknek a leányoknak a különleges „genetikai" helyzetét az előbb részleteztük; megemlítendő a 6. sír is, melyben szintén van agyarlelet, a csontváz neme ismeretlen. Az agyarmellékletes sírok közös jellege az, hogy egyik megállapított csoportosulásba sem sorolhatók be laborvizsgálatokkal sem egyértelműen. Az egyes ékszer/viseleti mellékletek előfordulását vizsgálva kiderül, hogy ezek sem utalnak kizárólagosan a csontvázak nemére Mórágy-Tűzkődombon. Az is szembetűnő, hogy gazdag, kiemelkedő ékszeranyaggal nem temettek el férfiakat a tárgyalt sírcsoportban (kivéve két fiúgyermeket); az ilyen sírok száma a felnőtt nők körében is alacsony. Ugyanakkor az ékszerekben rendkívül gazdag leánygyermekek száma kiugróan magas, de vannak ilyenek a kisgyermekek, leánycsecsemők között is. Az ékszerekkel átlagosan ellátott sírok között kis számban vannak felnőtt- és fiatalférfi-temetkezések, legtöbbjük azonban a nők közül kerül ki; az ékszerekben szegény sírok között csak nőiek találhatók. Az ékszer/viseleti mellékletek előfordulását a 3. temetőtérképen vizsgálva feltűnik, hogy a sírcsoport D-i részén csak 2 sírban van egy-egy rézgyöngy. A sírcsoport közepétől É-, ÉK-felé haladva megnő a rézleletes sírok száma, a sír-sorok É-i felén található temetkezésekben általánossá válik a többnyire nagy mennyiségű réz-és kagylóékszerek melléklése. Az ékszer/viseleti leletek leggazdagabb összetételben elsősorban a női, azok között is az inf. II. leánygyermekeket jellemzik, de megemlítendő az 52. fiúcsecsemő és a 47. fiúgyermek sírja is. Felnőtt férfiaknál csak egyszerűbb réz- és kagylógyöngy láncok vannak, kitűnik az 55. férfiváz nyakrészén lévő réz- és kagylógyöngy lánc közepén lévő átfúrt szarvasfog (ami pl. a tiszai-kultúra sírjaiban gyakran előforduló melléklet). A különböző melléklet kategóriák összefüggéseiről a következők állapíthatók meg: Az „A"-kombinációs kategóriában, az eszközökben gazdag temetkezések között a felnőtt és fiatal férfiak 12,30%-kal képviseltetik magukat. A sírokba helyezett munka-, vadász-, termelő- és harci eszközök utalhatnak azokra a tevékenységekre, melyeket az illető személy élete során végzett, az eszközmellékletek menynyiségi és minőségi összetételéből következtethetünk arra a szerepre, melyet az illető személy az egyes tevékenységek végzése közben betölthetett. Az eszközök alapján feltételezett tevékenységeket ezek a férfiak szervezhették, irányíthatták, részt vehettek elvégzésükben; a 26 vizsgált férfi (beleértve a gyermekeket is) 30,76%-a (8) tartozik ebbe a kategóriába, de a különösen gazdag eszközmellékletű sír ennél jóval kevesebb. Az inf. II. korú fiúgyermekek, kisgyermekek és fiúcsecsemők között is találunk ilyen eszköz-kombinációval rendelkezőket nagyon kis számban, ez az adat túl kevés annak bizonyítására, hogy egyes fiúgyermekek esetleg örökölhették apjuk helyzetét, szerepét. A termelő, harci tevékenységekben az előzőkben feltételezett irányító, vezetői szerepet a felnőtt nők nem tölthették be a sírmellékletek tanúsága szerint: sem a felnőtt nők, sem a juvenil, sem az infans korú leányok sírjaiban nem találhatók olyan eszköz-kombinációk, melyek a gazdag kategóriába tartoznának; az itt vizsgált inf. 29