Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 14. (Szekszárd, 1988)

Díszedény Mindössze egy - a díszedények közé sorolható - tál töredékei láttak napvilágot. A vörös, finoman iszapolt anyagú, meredek falú, kerek tál alját és oldalát egymáshoz illeszkedő benyomott díszekkel látták el. Alját középen négyzet alakú, szélén körben 8 sziromból álló virágminta, oldalát háromszög alakú minta díszíti. (85.1.546. - 14. kép.) Hasonló, háromszögletű pecsétlővel díszítették az Iváncsán előkerült sárga táltöredéket.

37 A VácSzéchenyi utcai, a XV. század 2. feléből származó leletegyütes vörös jói iszapolt tálja szintén meredek falú, pereme kissé ferdén levágott szélű. (VVM 84.6.37.) A budai várból, a visegrádi palotából, Pomázról stb. ismert díszkerámia a XV. század második feléről-végéről származik. A felsőnyéki - finoman kidolgozott tál - feltehetően budai mesterek hasonló korú készítménye. A szintén a díszedények közé sorolható lostitzei pohár töredéke ugyancsak a XV. század második feléről-végéről származik.

38 (85.1.503.) Kályhaszemek Értékelhető, kiegészíthető darabok a ciszternából kerültek elő 400-790 cm-es mélységből. Néhány szürke, tál alakú példány kivételével vörösre égetettek. Gyakori a hengeres testű, kissé összeszűkülő szájú, felcsücskösödő végű; a mély tál alakú; a hengeres testű, háromszögletes szájnyílású forma. A felcsücskösödő végű forma kisebb méretű darabjainak felső harmadát kívül sárgászöld.máz borítja. Ezeken kívül még felszínre került 2 db nyújtott téglalap alakú, dongás hátú; l-l db magas, pohár alakú kályhaszem kerek ill. szögletes szájnyílással. A henger alakú, bevagdosott bordával díszített falú példány valószínűleg oromdísz lehetett. (15-16. kép.) A dongás hátú és a csücskös végű kályhaszemekkel megegyező darabok ismertek a budai várból, Zsigmond-kori rétegből.

39 Ezek alapján valószínűsíthető, hogy a többi, ugyanabból a rétegből származó nyéki kályhaszem is Zsigmond-kori készítmény. Kályhacsempék A téglaépület környékéről és a sáncárokból származó töredékek többnyire kisméretűek: anyaguk vörösre égetett, figurális dísszel, és zöld mázzal látták el őket. Néhány darabot sárgászöld máz borít, a ciszternából egy vörös, tál alakú, mázatlan csempe saroktöredéke is előkerült. A ciszterna feletti törmelékből ismerünk egy vörös anyagú, zöld mázas, áttört díszű pélányt is. A sáncárokból származik a vörös anyagú, zöldesbarna mázas, sima előlapú csempetöredék, amelyen emberalak lába és ruhájának részlete látszik. (85.1.353. - 17. kép 2.) Készítése a Zsigmond-korra tehető.

40 Egy vörös anyagú, zöld mázas csempe előlapjának töredékén férfifej látható: haja hosszú, szakálla kétfelé fésült, orra hajlott, sapkája visszahajtott, hullámos szélű. Valószínűleg Zsigmond királyt ábrázolja.

41 (85.1.385. - 18. kép.) A dongás hátú, figurális díszű, vörös anyagú, zöld mázas töredék Mátyás-kori. (85.1.251. 17. kép 1.) Ugyancsak a XV. század 2. feléből származhat egy sárgásvörös anyagú, mázatlan, talán festett, dongás hátú, figurális díszű darab. (85.1.384. - 17. kép 3.) A fentiektől eltérők a faszerkezetű épületből származó csempetöredékek. A vörös anyagú, tál alakú, ill. téglalap alakú, dongás hátú darabok belsejét zöld vagy zöldesbarna máz borítja. Az egyik dongás hátú példányon két mázréteg figyelhető meg: alul zöld, majd azon barnás színű. Néhány töredéket a kékeszöld máz felett pirosra festettek. (85.1.454-456; 85. 1. 502.) Üvegek Az üvegtöredékek rekonstruálását, meghatározását, leírását, a tábla összeállítását H. Gyürky Katalin végezte el. Segítségét ezúton is köszönöm. Az üvegleletek zöme a ciszternából származik. Néhány - ablakkarikához tartozó töredék és egy palack szájgyűrű - részlete a kúp alatti területen került felszínre. A töredékek nagy része edényekből származik. Az értékelhető, rekonstruálható darabok szerint 3 típus fordult elő: serleg, pohár, kettős kónikus palack. Legkorábbiak (XIV.-XV. 212