Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 14. (Szekszárd, 1988)

MIKLÓS ZSUZSA A Tolna megyei nyéki vár (Felsőnyék-Várhegy) Felsőnyék Tolna megye ÉNY-i szélén, Fejér, Somogy és Tolna megye találkozási pontjának közelében, a Sió-völgy mellett fekszik. (1. kép). A falutól DNY-ra kb. 1 km-re, a Tita-patak partján emelkedő Várhegyet szemléletesen ábrázolja az I. katonai felmérés 1784-ben készült egyik lapja:

1 az ovális, meredek oldalú, „alte Schanz" feliratú hegykúpot D felől mesterséges átvágás határolja. A

II. katonai felmérés csupán a „Várhegy" meredek oldalát jelzi csíkozással.

2 A múlt század közepétől kezdve a helytörténeti, műemléki szakirodalomban csupán néhány rövid említéssel fordul elő. Fényes Elek és a részben rá hivatkozó későbbi szerzők nem helyszíni szemle alapján foglalkoznak vele.

3 Első részletes leírását Wosinsky Mórnak köszönhetjük. Az általa közölt távlati kép kissé eltorzítva, de a legfontosabb vonások kiemelésével ábrázolja a hegycsúcsot. A vár ismertetésénél hangsúlyozza, hogy itt őskori erődítmény állt, amelyre a középkorban is építettek várat.

4 1934-ben Csalogovics József ásott itt. A már akkor is „agyonbolygatott" hegytetőn egy kutatóárkot húzott, a sáncot két helyen vágta át. A hegykúpon 1 db „szemeskályhához" tartozó bögretöredék, a sáncátvágásból több XV-XVI. századi cseréptöredék került elő. Mivel őskori cserepet nem talált, nem fogadta el Wosinsky álláspontját, miszerint eredetileg az őskorban készült az erődítés.

5 1961-ben Torma István végzett terepbejárást a Várhegyen. A felszínen leleteket nem talált.

6

1980-ban a szerző - Nováki Gyulával és Torma Istvánnal járt a vár területén. A régészeti feltárást 1981-1984 között a szerző végezte.

7 A falutól DNY-ra kb. 1 km-re, a Tita-patak K-i oldalán emelkedő Várhegy tszfm. 180 m, a völgy feletti rel. magassága 71 m. Az ÉNY-DK-i irányban elnyúló hegyhát hosszanti oldalai meredekek, felszínét akácos, bokros, helyenként bozótos borítja. A mintegy 320 m hosszú, 4 részes erődítmény a hegyhát ÉNY-i részén helyezkedik el. Az 1. rész a hegy ÉNY-i végét foglalja magában. É, K és NY felől igen meredek oldalú. Dél felől kb. 5 m mély, 20 m széles bevágás választja el a domb folytatásától. Ez a bevágás É felé mindkét oldalon sáncárokban folytatódik, melynek külső oldalán sánc emelkedik. A sáncárok és a sánc is a DNY felől felvezető útig tart. Ettől É-ra, a hegy végéig „U" alakú rész, „elővár" látható, amelyet három K-NY-i irányú terasz tagol. A hegy É-i vége alatt mintegy 6 m-rel lejjebb, kb. 10 m hosszan 3 m széles terasz húzódik, amelynek két vége bekanyarodik a hegyoldalhoz. A fent leírt sánc, sáncárok és bevágás övezi a tulajdonképpeni lakóterületet, amely kb. 8 m-rel emelkedik ki az árok szintjéből. Az ovális alakú, 16x 22 m alapterületű kis kúp oldala minden irányban nagyon meredek. Az elő várba jelenleg DNY felől vezet fel az út. Valószínűleg a középkorban is innen közelítették meg a várat. (2. kép) 205