Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 14. (Szekszárd, 1988)
lábszárán és mellette. Minden bizonnyal a lábbelit nem adták fel a halottra, hanem csak mellé helyezték a sírba. Ennek oka még nem teljesen tisztázott, esetleg lehet szó temetkezési rítusról, de előfordulhat, hogy egyszerűen nem tudták valamilyen ok miatt felhúzni a halott lábára a cipőt. B) Egyéb mellékletek: Edények- (V., 7. sír, szórvány). Mindegyik jellegzetes IV. századi forma, párhuzamaik megtalálhatók a dunai és rajnai provinciákban egyaránt. Az ún. kancsó-pohár együttes, melyet általában keresztény temetkezési rítusként tartanak számon, 42 egyedül az V. számú sírban jelentkezett, a szokásos módon, a lábhoz helyezve. Orsógomb - (VI., 2. sír). Sírba helyezése nem gyakori a későrómai időszakban. Felbukkanását a temetők leletei között idegen népesség jelenlétével magyarázza E. Keller, 43 azonban csak annyi állapítható meg bizonyossággal, hogy mind a nyugati provinciákban, mind Itáliában és Pannoniában található elszórtan néhány orsógomb a sírokban, s nem tartozik a jellegzetes mellékletek közé. 44 Vaskés - (8., 10., 11. sír). Mind női, mind a férfisírok jellemző melléklete. A kisdorogi példányhoz hasonlók a legtöbb későrómai temetőben megtalálhatók. 45 Egyedül all. számú sír markolatgombos, hosszú nyelű kése fordul elő ritkábban. R. Noll 46 kifejezetten férfisírok mellékletének tartja ezt a későrómai késtípust, elsősorban tőrkés, tehát esetleges fegyver jellege miatt. Ennek ellenére női sírokban is előfordulhat, így pl. a Keszthely-dobogói 89. sírban is nőt temettek el ilyenfajta késsel, 47 s a kisdorogi temető 11. számú sírjánál is hasonlóval találkozunk a kifejezetten női sírmellékletek között. Pénzek™ - (I., IL, VI., 7., 8., 11. sír, szórvány). A 65 db érem (a follis csökkentett értékű változatai) túlnyomó többsége (56 db) a néhány viszonylag gazdagabb mellékletű sírból került elő, s a szórványos darabokon kívül további három sír tartalmazott pénzmellékletet. Tekintve a leletmentéssel feltárt mindössze 20 sírt, a későrómai temetők viszonylatában ez kifejezetten jó aránynak mondható. 49 A kis temetőben talált pénzek közül legkorábbi Licinius heracleai vereté (316-17) és II. Constantinus 317-es sisciai pénze. A sort Iulianus sirmiumi (355-361), valamint Valens sisciai (364-67) vereté zárja, bár ez utóbbi szórványként került elő. Ennél későbbi pénz a temetőben már nem fordul elő, annak ellenére, hogy Pannoniában általában a fenti időszakot követően átmenetileg a pénzforgalom növekedése, a veretek számának szaporodása jellemző. 50 A kisdorogi temető érmeinek időbeli kiterjedése nagyjából I. Constantinus és II. Constantius uralkodási idején belül marad, s a pénzmellékletek többségének emissziója is e két uralkodóhoz kötődik. 51 A pénzeket kibocsátó verdék aránya nagyjából megfelel a Pannoniában tapasztaltaknak. 52 Az átlagtól való eltérés abban mutatkozik, hogy aquileiai verettél egyáltalán nem találkozunk, viszont meglepő a kyzikusiak számaránya. Siscia 22, Thessalonica 10, Kyzikus 7, Sirmium és Heraclea 5-5, Antiochia, Ticinum és Roma 2-2, Constantinopolis és Treveri l-l verettél képviselteti magát a temető anyagában. A területhez közel eső verde, Siscia vezető szerepe, a később bekapcsolódó Sirmium 53 ilyen mértékű jelenléte éppúgy megfelel a pannóniai általános képnek, mint a keleti verdék túlsúlya és a nyugati officinák minimális részvétele a helyi pénzforgalomban. 54 184
