Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 12. (Szekszárd, 1984)
Zalai-Gaál István: Neolitikus koponyakultusz és emberáldozat leletek Tolna megyéből
ZALAI-GAÁL ISTVÁN Neolitikus koponyakultusz és emberáldozat leletek Tolna megyéből Az újkőkori ember vallási-kultikus világának megismeréséhez, ha kis részleteiben is, de csak a régészeti leletek segítségével juthatunk el az írásos adatok hiánya miatt úgy, hogy a régészeti leletekből összeállított képet megkíséreljük a legkorábbi írásos emlékekkel és a vonatkoztatható néprajzi párhuzamokkal teljesebbé tenni (1). A neolitikus vallási-kultikus elképzelésekkel és az ezekhez kötődő kultikus gyakorlatokkal, rítusokkal kapcsolatos újabb leletekkel gazdagodtunk az utóbbi évek Tolna megyei ásatásai során Mórágy-Tűzkődombon és Szakáfy-Rétiföldeken. Mórágy-Tűzkődombon 50 sírt, egy sírcsoport kb. 70%-át tártuk fel eddig (2). A sírkerámia egységes jellegű, tipológiailag a lengyeli kultúra korai (I.) szakaszának végső, késői periódusából származik (3). E meghatározást alátámasztják az előkerült vörös-fehér festésű edények és a rézmellékletek is, melyek a dunántúli lengyeli kultúra esetében kormeghatározó jelentőségűek. Ez a kronológiai meghatározás érvényes dolgozatunk egyik tárgyára, arra az objektumra, mely a 32. sír jelölésű, és amely jellegében alapvetően eltér a többi temetkezéstől: a sírcsoport délnyugati szélén található rábontásban egy talpcsöves tál állt, a föld nyomásától megrepedt tálrésszel (4). A tálrész jobb oldalán egy kisgyermek koponyája feküdt darabokra törve, ugyancsak a föld nyomása következtében. K ZOFFMANN Zsuzsanna megállapítása szerint a koponya egyéves életkor alatti kisgyermektől, LENGYEL Imre kémiai meghatározása szerint leánygyermektől származik. Sírfoltot, sírgödröt nem észleltünk, csakúgy, mint a feltárt mórágy-tűzkődombi sírok legtöbbjénél, ami az itteni talajviszonyoknak tulajdonítható. A leletkörülmények arra utalnak, hogy a csőtalpas tál a bennelévő koponyával önálló objektuma a sírcsoportnak. A többi sírtól annyiban különbözik, hogy ebben az esetben csak koponyát, vagy fejet temettek el, minden más vázrész hiányzott. A fejet vagy koponyát sem a puszta földön helyezték el, mint a halottakat, hanem olyan edényben, mely a lengyeli kultúra sírjaiban általánosan előforduló kerámiamelléklet. Feltételezzük, hogy a mórágy-tűzkődombi lelet esetében koponyatemet1. Dolgozatunk része egy összefoglaló munkának, melyben az itt tárgyalt témakört az őskor végéig dolgozzuk fel. 2. Mórágy-Tűzkődombon (bonyhádi j.) 1978 őszén kezdtük el a feltárásokat, és az első ásatási szakaszt 1981-ben befejeztük. 3. Zalai-Gaál, 1981. 4. Talpcső magassága: 17,00 cm, szélessége alul: 15,00 cm, edény magassága: 26,00 cm, tál átmérője: 41,50x42,00 cm. 3
