Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 12. (Szekszárd, 1984)

Vadas Ferenc: Faddi dohány

36 A másik eljárás, a tulajdonképpeni kóró vágás, egyszerűbb és kevésbé munkaigényes, mert nem a töveket húzzák ki gyökerestül, hanem a szárakat vágják el a föld felszíne fölött, rendszerint kapával. Annak ellenére, hogy a húzás jóval nehezebb, mint a vágás, a jó gazdák mégis a nehezebbiket választják, hiszen a földben maradó és nehezen rothadó gyökér megnehezíti a későbbi munkákat, nemcsak azért, mert szinte lehetetlenné teszi az egyenletes vetést, hanem azért is, mert még az aratásnál is bosszúságot okozhat azzal, hogy elveszi a kasza élét. A hazaszállított dohánykóróból - miután megszárad - elsőosztályú nyári tüzelő lesz. A tüzelésen kívül kerítés is készül belőle, inkább csak a kertben, kiskertekben meg a porták között, de szükség lesz a dohányszárra jövőre is, amikor a következő évi melegágy készül. Vannak, akik a szárak fölsejét még a földön, mielőtt azokat a földből kihúznák, kaszakéssel (kiegyenesített kasza) levágják azért, hogy a földbe szántva talajerőt pótoljanak. 17. Kerítés dohánykóróból 4. HÁZ KÖRÜLI MUNKÁK Fűzés, szárítás Afuzés ház körüli munka. Nem nehéz, mert ülve csinálják, de - minta dohány valamennyi munkája - nagy gyakorlatot és szakértelmet kíván. Ha egy mód van rá, még a szedés napján felfűzik a dohányt, ha erre nincs lehetőség, akkor állítva, vékony rétegekben a folyosóra rakják a fal mellé, nehogy a batyuk bemelegedjenek, befülledjenek, mëgbagzanak A fűzéshez segítők is jönnek, a rokonság, a szomszédok, barátok köréből mindig akad valaki, aki akar és tud is segíteni. Akik a szedésnél 300