Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 12. (Szekszárd, 1984)
Vadas Ferenc: Faddi dohány
14 hogy amikor a pénzügyi kormányzat felismeri, hogy „a magyar dohánynak külföldre való kivitele /.../ rendkívüli mértékben elősegítené leromlott pénzügyeink megjavítását" (86), akkor hatékony intézkedéseket foganatosít a termelés jövödelmezővé tétele érdekében. A dohány árát a gabona piaci áraihoz igazítják, a két termény közötti arányt a békeidőkre emlékeztetően szabják meg (87). 1922-ben a pénzügyminiszter az előző évi árakat 50%-kal emeli, a búzaárkülönbözeti pótlékot pedig 27—167%-ig terjedő összegben állapítja meg (88). 1921-ben még csak 10-12% a búza jövödelmezőségéhez mért árkülönbözeti pótlék (89). 1926-ban az I. osztályú finom kerti dohány mázsájáért 228 pengőt adnak (90). A jövödelmezőséget biztosító intézkedések hatására „Tolna vármegyében a dohánytermelés annyira fellendült, hogy a dohánytermésnek a faddi dohánybeváltó hivatalhál való elhelyezése ez évben is (1926 - VF) a legnagyobb nehézségekbe ütközött" - írja a pénzügyminiszter a főispánnak. - Annak ellenére, hogy Faddon új raktár épült, a nagy termés miatt mintegy 2000 mázsa dohány az udvarra szorult, ott voltak kénytelenek tárolni (91). Évente a megyében 25-30 000 mázsa dohány terem (92), Fadd „községben is igen sokan foglalkoznak dohánytermeléssel, mert aránylag ez fizetődik ki a legjobban" (93). A községi főjegyző is úgy véli, hogy mivel a javadalmi földek nagyobb része úgyis homokos talajú, s így a dohánytermelésre a legalkalmasabb, jobban jár, ha 1927-ben a községtől azt kéri, hogy neki ne sertésólat, hanem dohánypajtát építsenek (94). A fellendülés jelei a Bartal uraság gazdasági irataiban is látszanak: 1926ban dohánypajta átalakítási munkálatok folynak, dohányasaiknak előlegeket fizetnek, 100 kg dohányzsineget készíttetnek (95). A növekvő mennyiség átvétele, kezelése új beváltóhely létesítésének gondolatát veti fel. A pénzügyminiszter megbízásából a faddi hivatal vezetője tárgyal a nagydorogi községi elöljárósággal, és előzetesen meg is egyezik velük abban, hogy a vasútállomás közelében 6 kat. holdnyi területet ingyen átengednek a dohányjövedéknek dohánybeváltó telep létesítésére (96). A községi képviselőtestületa szóbanforgó ingatlant 1927-ben adja át azzal az indokkal, hogy a beváltó „olyan gazdasági előnyt jelent az egész vidéknek, hogy a csereingatlanokért hozott áldozat megéri" (97). (Nagydoroggal 24-re nőtt a magyar királyi dohánybeváltási bizottságok száma. (98) A konjunktúrának a világgazdasági válság vet véget. A legfinomabb faddi (kerti) levelek beváltási ára 1930-ban 228 pengőről 160-ra esik (99). Két éven át az időjárás is mostoha volt, s így a kedvezőtlen körülmények egybeesése következtében országszerte csökkent a termelés. A csökkenés az államkincstárra is kedvezőtlenül hat, ezért 1935-ben ismét támogatással kívánja a termelést fellendíteni (100), majd 86 Uo. 87 TmL 1145/1922 Alispáni iratok. 88 157.553/1922. sz. pénzügyminisztériumi rendelet. 89 TmL Alispáni iratok 1145/1922. 90 Pénzügymin. 28. 240/1926. TmL Alispáni iratok 7039/1926. 91 M. Kir. Pénzügyminiszter 170.546/1926. sz. 92 TmL alispáni iratok 91/1927. 93 TmL Fadd község iratai, 1927. évi közgyűlési jegyzőkönyv, 132. 94 Uo. 95 TmL a Bartal család iratai. Gazdasági kimutatások 1842-1916; pénztári napló másolat 1926. 96 TmL alispáni iratok 91/1927. 97 Uo. III/rkgy/1927. sz. 98 TmL alispáni iratok 18781/1943. 99 Uo. 100 Uo. 278
