Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 12. (Szekszárd, 1984)

Gaál Zsuzsanna: Országgyűlési képviselő-választások Tolna megyében (1875–1905)

A birtokkal rendelkezők tagozódását tekintve kétféle kimutatás áll rendelkezésünkre. Egyrészt ismerjük a birtokkategóriákon belüli gazdaságok számát és ezek területi kiterjedését: 1-5 hold 25951 gazdaság 41083 kathold 5-100 hold 15653 gazdaság 24 9743 kathold 100-1000 hold 153 gazdaság 53 119 kathold 1000- hold 71 gazdaság 219548 kathold (13) másrészt - az 1900. évi népszámlálás révén - adataink vannak a birtokosok (bérlők) számáról meghatározott birtoknagyság szerinti bontásban (14): 100 kat. holdon felüli kisbirt. vagy kisbirt részes birtokos haszonbérlő bérlő napszámos földműv. 107 49 17 688 7265 634 Ez utóbbi adatok felhasználását nehezíti, hogy a 100 kat. hold feletti kategória nem differenciál kellőképpen, mert egy rovatba tartozónak minősítheti az alig több, mint száz holddal rendelkező parasztot és a több ezer holddal bíró úri birtokost. A kétféle adatcsoport összevetése mégis szolgál egy tanulsággal: kimutatja a gazdaságok és birtokosok számának jelentős eltérését, ami azt jelenti, hogy esetünkben a „gazdaságok" és „birtokosok" egymással fel nem cserélhető fogalmakat jelölnek. Következésképpen a két statisztikai adatfelvétel együttesen - de külön-külön sem alkalmas arra, hogy a megye birtokos népességének belső rétegződéséről pontos, számszerű tájékoztatást adjon, így meg kell elégednünk a bemutatott adatokból kirajzolódó nagyon is differenciálatlan képpel. Amegyének az országosnál is erősebb agrárjellege egyben azt is jelenti, hogy az iparban foglalkoztatottak száma elmarad az átlagtól. A számszerű különbség nem nagy, mégis a megye egyike volt az iparilag legkevésbé fejlett területeknek: 1900-ban mindössze hat olyan ipari vállalkozást tartottak nyilván, amelyben húsznál több munkást foglalkoztattak (15). A hat iparvállalat között két szénbánya, egy bőrgyár, két selyemgyártó üzem található; összalkalmazotti létszámuk 904 volt (16). A megye ipari helyzetét a kisipar súlya, a gyáripar csaknem teljes hiánya jellemzi. Az ipari fejlettség adott szintjével függ logikusan össze a városiasodás alacsony foka: Szekszárd a megyeszékhely csak 1905-től rendezett tanácsú város, lakosainak száma pedig mindössze 13 895 fő. Ezt a rendkívül alacsony lélekszámot csak két község közelíti meg (Dunaföldvár 12117 és Paks 12304) (17). 13. Mezőgazdasági Statisztika, 1900. 28. 14. Népszámlálás, 1904. 263. 15. T. Mérey, 1974. 281. 16. Uo. 17. Népszámlálás, 1902. 128-132. 11 Béri Balogh Ádám Múzeum évkönyve 161