Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 12. (Szekszárd, 1984)

Gaál Attila: Az 1686 őszi felszabadító hadjárat grafikai lapjainak Tolna megyei vonatkozásai

2 Éppen ezért sajnálatos, hogy az amúgy is igen kis számú Tolna megyei vonatkozású metszetábrázolás összegyűjtése mindmáig nem történt meg. A leggyakrabban egy-egy város vagy község monográfiájában közölt, vagy szaktanulmányok illusztrációjaként közreadott metszetek imént említett kritikai elemzésére sem találunk példát, de ugyanilyen pótolandó hiányosságként róhatjuk fel e közlések többségénél a legfontosabb adatok, - keletkezési körülmények, őrzési hely, leltári szám stb. - hiányát is. Munkánk keretén belül természetesen nem vállalkozhatunk e hiányosságok pótlására, ám úgy véljük, nem lesz haszontalan, ha - mielőtt a címben megjelölt rézmetszetekkel foglalkoznánk, - rövid összefoglalást adunk a jelenleg ismert megyei vonatkozású metszetek legfontosabb adatairól: Dombóvár: A ma már csak „Gólyavári rom"-ként ismert dombói vár a török kiűzése után - több Tolna megyei várral együtt - az Esterházy-család birtokába került. Máig ismert egyetlen képi ábrázolását egyesek Greischer Mátyás munkájának tartják, aki mint Esterházy Pál nádor udvari rajzolója készített sorozatot a nagyhatalmú család várairól és kastélyairól (3). (1. kép). Ozora. A XVI. század második felére már egyre csökkenő jelentőségű ozorai várkastélyról két ábrázolást is ismerünk. Egyik az előbb említett Greischer-féle sorozatban szerepel, a másikat pedig abból az 1686-ban készített geometria tankönyvből ismerjük (2. kép), melyet Anthoni Ernst Birckenstein állított össze a gyermek I. Józsefszámára. A könyv ábráit Justus von Neyport rajzolta és a metszeteket is ő készítette el. Bár a várkastély kutatása még folyik, s végső értékelése is várat magára, az máris bizonyos, hogy a kerekbástyás, téglafalakkal is megerősített, majd a törökök által hevenyészett palánkfallal is ellátott, négyzetalakú, belsőudvaros várkastély fenti ábrázolásán igen kevés az eddig már igazolt, valósághű elem (4). Tamási. Az ugyancsak az Esterházy-uradalomhoz tartozott Tamási várról két, - egymástól jelentősen eltérő - ábrázolást ismerünk. A Birckenstein-fé\e könyvből származó, Neyport által rajzolt kép a földrajzi környezetet illetően jóval reálisabb. (3. kép.) Ezen a vár a valóságnak megfelelően középmagas dombon fekszik, míg a másik, - ismeretlen szerzőtől származó - rajz, mely ugyancsak az Esterházy vársorozatban található, - magas sziklatetőre helyezi azt (5). (4. kép.) Simontornya. A legtöbb ábrázolást erről a Tolna megyei várról ismerjük, s ebben minden bizonnyal az is szerepet játszik, hogy visszafoglalását a töröktől az 1686. évi őszi hadjárat egyik jelentős sikerének tekintették (6). E rajzok többsége az említett idealizált felfogásban készült és a Sió mocsaraitól körülölelt, sík környezetben lévő várat sziklára épült sasfészekként ábrázolja. Különböző, egymástól csak részletekben eltérő változataik az ismertetett módon, át3 Eredetije a Magyar Történelmi Képcsarnok (továbbiakban MTKCs) gyűjteményében T 4555 számon található. Legutóbb közölte Szőke Sándor: Dombóvár. Budapest. 1971. címlap és 81. kép, valamint Kun Lajos: Bél Mátyás Notitia Hungáriáé novae historico geographica c. művéből Tolna megye leírása. Tanulmányok Tolna megye történetéből IX. Szekszárd, 1979. lapszám nélküli melléklet. 4 Erre lásd. Cennerné Wilhelmb Gizella: i. m. 144., valamint Rózsa György: A Birkenstein-féle metszetes könyv. Budapest. 1957. - A vár feltárása 1981-óta folyik Feld István vezetésével. 5 A tamási vár területén régészeti feltárás még nem történt, így az épületeket illetően nehezen lenne eldönthető, hogy melyik metszet reálisabb. Mindenesetre feltűnő az ismeretlen rajzoló által készített kép jóval sematikusabb volta. - MTKCs T 3761 és T 4634 számokon. 6 A nagyvezért 1686 őszén dél felé a Duna mentén üldöző seregből a Tolna melletti tábornál vált ki Bádeni Lajos tizenkét ezredet kitevő serege, s tulajdonképpen lényegesebb ellenállás nélkül foglalta el Simontornyát, Pincehelyt, Ozora, Tamási, Döbrököz, Dombó és Pécs várait, majd visszatérőben Kaposvárt. A simontornyai vár sértetlen állapotban történt megszerzése az udvari kamaránál is osztatlan elismerést váltott ki. - Kiss István: i. m. 92-95. 124