Vadas Ferenc (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 12. (Szekszárd, 1984)

Várady Zoltán: A bátai sírkő és epigráfiai összefüggései

2 A három darabra tört sírkő hosszoldalain a felirat két-két helyen megsérült. Kopott felületén egyetlen díszítés a széleken két vésett vájat között körbefutó, belülről olvasható felirat, amely a heraldikai jobb felső sarokban kezdődik. (I. tábla) Szövegének olvasata: +ANM>D(OMI)NI«M CCC-LXX-VII-OBI(I)T-V(ENERABILIS)«D(OMI)N(V)S«PAVLVS'DE BATAFERIA QUINTA-ANTE'DO [M(INICAM>R]EMINISCERE (folyamatos olvasása: anno domini millesimo trecentesimo septuagesimo septimo obiit venerabilis dominus Paulus de Bâta feria quinta ante dominicam Reminiscere). A római korszakkal foglalkozó epigráfusok az ún. „leideni kulcs"-ot használják, de a középkori epigráfia tudománya ilyen tekintetben nem egységes. Ezért a szöveg közlésénél a német Rudolf M. Kloos által megfogalmazott normákat tartom szem előtt, némi módosítással (6). A jelrendszer közlését a pontos értelmezés szempontjából fontosnak tartom, talán alapul szolgálhat egy jövőben elfogadandó egységes kulcshoz. 1. Maiuscula írás jelölése: nagybetű minuscula írás jelölése: kisbetű Főleg kevert betűtípusú feliratoknál nyújt áttekinthetőséget. 2. A felirat minden sorának külön sorban, eredeti interpunkciók szerinti visszaadása. 3. Rövidítések feloldása kerek zárójellel: ( ) 4. A már nem olvasható, de kiegészíthető részek szögletes zárójelbe írása: [ 5. Az eredetileg üresen hagyott hely jelölése hegyes zárójellel: < > 6. A bizonytalan olvasatú részek alápontozása. 7. Hibás szöveg érintetlenül hagyása, sok hiba esetén helyesen újra aláírva. 8. Betűhibák, vagy fölösleges betűk esetén kapcsos zárójel alkalmazása: I 1, helyreigazítás kerek zárójelben. ( ) 9. Eltűnt feliratos anyag esetén a forrásokban esetleg fennmaradt szöveg (pl. másolat, bejegyzés) közlése folyamatos írással, mert itt az eredeti sorok szerinti elosztást nem lehet nyomon követni. 10. Enklávék és ligatúrák jelölése a megfelelő betűk összekötésével. A sírkő egyik bátai apát számára készült. Megerősíti ezt a feltételezést, hogy a kövön olvasható halálozási évszám, 1377 körül valóban Pálnak hívták a bátai bencések apátját (7). 1362-ben még Flórián apát pereskedett a szomszéd birtokosokkal, majd 1371ben utóda, Pál nevével találkozunk a forrásanyagban. 1377. január havában János bátai szerzetes apátja nevében 3 márka bírságpénzt vesz fel. Utóbbi feltehetőleg azonos a Pál utódjaként 1379-ben szereplő János apáttal (8). így Pál apát halála e két időpont közé tehető, s ez jól összevág a sírkő vön feltüntetett évszámmal. 6. Kloos R. M. : Einführung in die Epigraphik des Mittelalters und der frühen Neuzeit, Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt, 1980. 92-95., Várady Z. : Reneszánsz latin nyelvű kőfeliratok Magyarországról, szakdolgozat-kézirat 1982,47-48., Kloos a „leideni" kulccsal rokon rendszerétől a 2. és 9. pontban tértem el, ő folyamatos közlést javasol a sorvégek feltüntetésével és modern interpunkciókkal. 7. Sörös R: i.m. 122., CsalogJ.: i.m. 49. 8. Sörös P. : i.m. 122. hivatk. : Zichy Okmt. III. 203-204.207.246-251. Fábián apát pereskedése Herczeg Péter özvegyével és fiával, majd a bátmonostori Tötösökkel. 1364-ben nádori rendelet kieszközlése a Tötös László elleni birtokperben., CsalogJ.: i.m. 49. 106