Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10-11. (Szekszárd, 1982)

Szilágyi Miklós: Jelentés a Béri Balogh Ádám Megyei Múzeum 1979–1980. évi munkájáról

ben a selyemtenyésztés és -feldolgozás levéltári forrásanyagát tanulmányozta. Balázs Kovács Sándor a megye XVIII-XX. századi művelődéstörténetének megismerése - szakdolgozata továbbfejlesztése - szándékával végezte levéltári kutatásait, s ez a munka az életmód és kultúra egészére érvényes anyagokat is eredményezett (különösen a sárközi községek egyházi irattáraiban). Vadas Zsuzsanna későbbi terv-témája körülhatárolásának igényével vizsgálta néhány Tolna megyei üzem 1945-1948. közötti időszakra vonatkozó levéltári forrásait. V. Kápolnás Mária egyetemi szakdolgozatának (az évkönyv e kötetében megjelent) tanulmánnyá formálását végezvén, jelentősen kiszélesítette a felszabadulás utáni egyéni paraszti gazdálkodás levéltári, irattári anyagainak kutatását. A tárgyi gyűjtemény egy bognár-kádár műhely néhány szép darabjával (Bölcske, 25 db) és egy szekszárdi kötélgyártó műhely majdnem teljes felszerelésével (50 db) gazdagodott (Balázs Kovács). A dokumentációs gyűjtemény gyarapodásának jelentősebb tételei: 179 db újságpéldány és brosúra a XX század kiemelkedő eseményeiről (Bányai); 4 db hadifogoly emlék Szovjet-Oroszországból és a magyar Tanácsköztársaság szekszárdi vezetőinek csoportképe (Bányai-Balázs Kovács); mintegy 70 db archív fotó tolnai és szekszárdi mezővárosi polgárokról (Bányai-Mohayné); 140 lapból álló XIX. századi dokumentum-gyűjtemény Perczel Mórról és a Perczel-családról (Szilágyi).. Irodalomtörténet: Vendel-MohayLajosnéaBabits-emlékkiállítástovábbfejlesztése érdekében számba vette a különböző közgyűjteményekben őrzött, Tolna megyével kapcsolatos irodalmi emlékeket, és tovább gazdagította - 25 újabb dokumentummal és tárggyal - Babits-gyűjteményünket. Képző- és iparművészet:A megyében élő és elszármazott művészek reprezentatív munkáinak gyűjteménye - a majdani „Tolnai galéria" - a Tolna megyei Tanács művelődésügyi osztálya vásárlásaiból, a minisztériumi vásárlásokból átadott, s csak kis részben saját vásárlású, összesen 12 db műtárggyal gazdagodott (Bányai-Szilágyi). Nyilvántartás és raktári munka A korábbi években - részben objektív, részben szubjektív okok következtében - nagy restanciák halmozódtak fel a nyilvántartási munkákban. Ezek felszámolása ebben az évben sem volt kellő intenzitású. A régészetben csak a restaurált tárgyak leltározásra való elkészítése történt meg; ennek nincs számszerűen megmérhető eredménye. A néprajzban az évi gyarapodást sem leltároztuk teljes egészében, így a korábbi lemaradások nem csökkentek. A legújabbkori történeti gyűjteményben a régebbi gyűjtésű kovácsműhely leltározása folyt; az új gyűjtésű dokumentumanyag nyilvántartása majdnem naprakész. Az irodalomtörténeti gyűjtemény rendjét a költözködés jelentősen megbolygatta ugyan, a Liszt Ferenc életére-munkásságára vonatkozó iratok és a Babits-könyvtár leltározása viszont megtörtént. A képzőművészetigyűjtemény újabb szerzeményeit leltároztuk, a régebbi lemaradásokból a kartonálást végeztük el visszamenőleg is. Az adattárakban - minden szakágban - naprakész a nyilvántartás, ^fotótárban (jóllehet eléggé nagyok a lemaradások) nem folyt jelentősebb mértékű leltározás. Viszonylag lassú ütemű volt a könyvtár újra-leltározása; az újszerzeményű anyag szabályszerű nyilvántartása viszont megtörtént. 472