Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10-11. (Szekszárd, 1982)
G. Vámos Mária: Néhány adalék a sárközi női viselet alakulásához
hosszú ideig azokkal a több sor rojtos kendőkkel hordták, mint a bőinget. Ennek divatja viszonylag későn, 1920-25 körül szűnt meg. Haj és fejviselet. A leányok hajviseletét minden Sárközzel foglalkozó szerző (Fél Edit, Kovách Aladár, Malonyay Dezső, Garay János, Katona Imre) nagyjából egyformán írja le. Ezek a leírások egybevágnak az általunk gyűjtött adatokkal. Csupán egyetlen kiegészítést kívánunk tenni: amikor a kis hajfonatokat - melyeket a fül alatt vezettek el - hátravitték, belefonták a nagyfonatba, azután az egész fonatot két-három ujjnyi széles pántlikával betekerték. Ezután rakták fel a hajtőre és a haj végére a pántlikákat. Ez a századforduló körüli időkben volt divat. Később a haj betekerése elmaradt. A sárközi asszonyok hajviseletét többen is leírták. A legrészletesebben Kovách Aladár foglalkozott vele 43 . A mai legidősebb adatközlők, akiknek fiatalasszony évei az 1910 körüli időre estek, Kovách Aladártól némiképp eltérően nyilatkoztak a hajviseletről. Falvanként is volt kisebb-nagyobb eltérés. Decsen például a fejtetőn hosszában végigfutó választás után a két hajcsomót a fül fölött három ágba fonták, majd a fejtetőn koszorúba tűzték. A fül fölé két pödrést, hurkát csináltak, alája pedig csipkét, ezt kishajnak nevezték. Ezek azonban - apödrés és a kishaj - külön, nem a saját hajukból készültek. „Amikor már készen vót, a főkötő minden meg vót kötve, akkor szúrta oda édesanyám" - mondta az egyik adatközlőm 44 . Ezután került sor a bíbor felrakására. Persze adataink nem zárják ki annak lehetőségét, hogy Kovách Aladár idejében pödrés és a kishaj még saját hajból készült. Őcsényben volt divat az a hajfésülési mód, melyről Kovách Aladár tudósít, azaz a két ágba befont hajat a fül fölött kis kontyokba tekerték. Régi fényképeket szemlélve a hajviselet alapján jól megkülönböztethető a decsi és az őcsényi menyecske. Az őcsényi fiatalasszonynak sokkal szélesebben áll a főkötője, mivel a két vége alatt több haj van. Természetesen ők is raktak sodrást és csipkét, adataink alapján szintén vendéghajból 45 . Lássuk ezek után a leányok, majd az asszonyok fejviseletét. Olyan része ez a viselet egészének, mellyel szintén mindenki foglalkozott, aki a Sárköz-kutatásban illetékes. Megállapítást nyert, hogy kb. 1880-ig - igaz ekkor már csak elvétve, esküvőkor - a lányok un. tülkös pártában jártak. Ezt követte - a néhány családnál máig meglévő - tornyos bársony használata. Ezt iskola végeztével, konfirmáció után kapták a lányok. Addig csak homlokbársonyban, legfeljebb kis középső bársonyban jártak. A középső és a nagy bársonyt Szekszárdon készítették, ekkor még csak koszorúnak mondták. Ezután elvitték ahhoz a helyi specialistához, aki a bársonyokat megcsinálta alájuk, ekkor lett igazi tornyosbársony. Köznapokon leginkább csak a homlokbársonyban jártak, leggyakrabban azonban színes kendővel hátrakötötték a fejüket úgy, hogy a kendő sarka szabadon legyen. Az 1900-tól az 1910-es évekig viselt fejdísz három részből állt: homlok-, középső- és nagybársony. Gyűjtésünk szerint kétféle középsőbársony volt az első világháborúig: egy magas és egy alacsony, mely utóbbin csak kis kerek rózsák voltak végig. Ezt az alacsony középső bársonyt csak olyanformán viselték, hogy a homlok- és a nagybársony közé tették. Esküvőkor először feltették a homlokbársonyt, aztán a viaszkoszorút, majd az alacsony középső bársonyt, végül a nagybársonyt. Ha a magas középső bársonyt tették fel, akkor nagybársonyt nem viseltek. A nagybársony viselete kb. az első világháborúig tartott, ezután már csak a ma is ismert homlok és középső bársonyt viselték. Egy 1909-ben esküdött menyasszony koszorúja olyan volt, hogy a fejtetőn lévő mirtuszkoszorúnak hátul a tarkónál volt egy művirágokból készített kiskoszorúja is. Ezt összetekerték, és lúdtollal tűzték a hajhoz, megerősítve ezzel az egész koszorú állását. Nemcsak meny43 Kovách Aladár, 1907. 208-209. 44 Saját gyűjtés, BÁM. NA. 481-77. 11. 45 Saját gyűjtés, BÁM. NA. 480-77. 1. 320
