Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10-11. (Szekszárd, 1982)

Gaál István: A lengyeli kultúra a Dél-Dunántúlon

4. Bár (mohácsi j.): A JPM anyagában vörös festésű, vékony falú edénytöredékeket találunk, melyek Pusztai Rezső szerint valószínűleg telepről származnak. A lelőhely pontos fekvése nem ismert. (MNM. A. 376. B. V., JPM Lis/..: 378, 379.). 5. Bclvárdgvula (pécsi j.): A községtől K-re É-D irányban enyhe dombhát húzódik, Ny-i és K-i oldalát széles mocsári üledékes völgyek határolják. A völgyek alján most is víz folyik, melyek egyesülve Karasica néven futnak a Dunába. A dombhát csak enyhe ívben emelkedik ki a kiszélesedő völgyek szintjéből. A község D-i végével szemben végződik az É-ról lefutó, D-felé keskenyedő löszhát. A dombhát D-i végétől É felé 200 300 métert haladva mutatkoznak a lengyeli településnyomok. Az egész dombhát szélességében, több száz méter hosszúságban sűrűn fordulnak elő edénytöredékek és más leletek. A K-i parton, ahol a kopás már megindult, háznyomok látszanak, melyek 3-5 m széles sötét, hamus fol4ok, sok állatcsonttal, festett edénytöredékekkel, csőtalpas tálak darabjaival. Ezeka foltoka part hosszúságában, egymástól 8-10 m távolságra fekszenek. (MNM. A. 376. B. V. JPM Ltsz.: 115.). 6. Bikái - ÁG-telep (sásdíj.): Telepleletek a lengyeli kultúrára utalnak a lelőhelyről (Bandi 1979. 40. Ltsz.: 52.18.1-10.). 7. Bóly-Sziebert-puszta (mohácsi j.): Telepleletek kerültek innen a JPM-be (Bandi 1979. 40-41. Ltsz.: Ö. 69.58.1-3.). 8. Boly - Téglagyár (mohácsi j.): A magyarbólyi téglagyár területén a lengyeli kultúra leleteit találták mega munkások, a helyszíni szemle szerint itt egy lengyeli telep feküdt, temetkezésekkel (Dombay János leletmentése 1958-ban. MNM. A. 221. N. III.). 9. Csonkamindszent (pécsi }.): Csőrös edényfülek kerültek innen a JPM-be, közelebbi lelőhely nem ismert(MNM. A. Ltsz.: 1941. 25.). Aközség területéről egy szórvány edény is előkerült (Bandi 1979. 4L, Ltsz.: 156.). 10. Erzsébet (mohácsi j.): A falu határában lévő tsz-telep területén leletmentés során lengyeli gödörház, kisebb gödrök, és három zsugorított csontvázas sírt talált Bandi Gábor 1967-ben. (Bandi, 1967. 11.). //. Görcsöny (pécsi j.): Egy csőtalpas tál ismert innen, tálrészén 4 bütyökkel. A lelőhely pontos fekvése és a leletkörülmények ismeretlenek. (MNM. A. 376. B. V. Csalog 1936.). 12. Helesfa - Nyírszóbéli dűlő (pécsi j.): Telepleletek kerültek innen a JPM-be (Bandi 1979. Ltsz.: 69.40.1-2.). 13. Hidas - Diófa dűlő (pécsi j.): Felszíni leletek ismertek a lelőhelyről (Bandi 1978. 4L, Ltsz.: Ö. 69.45.1-2.). 14. Hobol (szigetvári j.): Telepre utaló leleteket ismerünk innen. (Bandi 1979. 4L JPM. A. Hobol. L). 15. Hosszúhetény (pécsi j.): Dombay János telepet talált a község környékén (Bandi 1979. 4L). 16. Keszii - Gyöngyösi csárda (pécsi j.): Felszíni leletek kerültek innen a JPM-be. (Bandi 1979. 41. Ltsz.: 63.153.2.). 17. Kökény (pécsi j.): Dombay János a község határában lengyeli települést talált, vörösen festett cserepekkel (Dombay, 1960. 9.). Pusztai Rezső közlése szerint a község É-i végén, K-i irányban a siklósi országúthoz egy kocsiút vezet a völgy mellett. Kb. 1 km-re a dombtetőn, ahol a római épület maradványai állnak, a domb község felőli oldalában nagy kiterjedésű lengyeli telep húzódik (MNM. A. 206. M. IV.). 18. Lánycsók (mohácsi].): Az innen származó leleteket ésa leletkörülményeket Kalicz Nándor publikálta (Kalicz 1977. 137-156.). Acsőtalpas tálak (uo. 9. kép. 3., 8. kép. 6. ) a zengővárkonyi a/6 és a/7 típusokhoz hasonlók, a Butmir-edény (uo. 9. kép 4.) befelé ívelő alsó részével az a/12 típushoz áll közel, a kerek tál (uo. 8. kép 5.) pediga b/2 típust képviseli. Három, éles hasi törésű kétrészes tálka a b/40 és b/44 edénytípusok jellegeit viseli magán. A lánycsóki kerámia jellegeit Zengővárkonyban a késői periódus kerámiájában figyelhetjük meg. Ezek, és a rézmellékletek alapján a lengyeli település élete Lánycsókon a lengyeli kultúra korai (I.) szakaszának a végére, harmadik periódusába helyezhető. Kalicz Nándor hasonló véleményt képvisel (uo. 144.), a leleteketa lengyeli kultúra idősebb fázisából a fiatalabbá való átmenet idejére keltezte. Lánycsók - Égettmalom lelőhelyről egy lengyeli cserepet említ Bandi Gábor (Bandi 1979. 4L). 19. Magyartelek (siklósi j.): Dombay János említi a lengyeli kultúra lelőhelyei között a községet (Dombay 1960. 8.). 20. Mágocs - Hundsberg (sásdij.): Csalog József említi, hogy a Hundsberg dűlőben festett kerámiás település van (Csalog 1936., Ltsz.: 1932.1., MNM. A. 221. N. III.).