Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 10-11. (Szekszárd, 1982)

G. Vámos Mária: Einige Bieträge zur Frauentracht der Landschaft Sárköz

Szakadáton tanult 113 dicséretes szorgalommal, 33-an egyszer sem, 63-an pedig tízszernél nem többször mulasztották el az oktatást. Závodiak 112-en örömet okozó szorgalommal jártak iskolába; 61-en egyszer sem maradtakel, és - a betegeket kivéve - csak Pappert János 16-szor nem jelent meg és ennél többször senki más. Nagyvejkei 90 tanuló közül 43 egyszer sem, és 9-nél többször egy sem maradt el. Minden dítséretre méltók! Kisvejkei 114 szorgalomban a többinek nem engedett; 65 egyszer sem mulasztotta el az iskolát. Halmoztassanak dítséretekkel! A zombai iskola 256 növendéket számlált; 75-en mindig megjelentek, 20-an csak egyszer maradtak el, és 90-en tíznél kevesebbszer! Kár, hogy Seligmann Márton 50-szer és Ritter Lőrincz 55-ször elmaradván ezen szorgalmatos iskolának gyalázatára váltak. A murgai 38 is szorgalmas volt: 11-en egyszer sem, és csak Fried Therezia 11-szer s Kiivinger János 15-ször maradtak el. Harci: 95 közül 21-en egyszer sem, 48-an tíznél nem többször maradtak el; de rosszaltatik, hogy házi dolog miatt Kenoczy István 18-szor, Zambo György 19-szer, Juhász Mihály 21 -szer meg nem jelentek. Azt pedig nem szabad tűrni, mi Budai Mártonról íratik: »hogy 35-ször maradt el a tek. vármegye leveleit hordozván Medinára,« mert ilyesmit a tek. vármegye tilt inkább, mint parancsol, amelynek a nevelés szent ügye igenis szívén fekszik. Mucsiban 262 gyermek tanul teljes szorgalommal, íme: 100-an egyszer sem, 53-an nem többször tíznél maradtak el; kívánatos lett volna a teljes megelégedésre, nehogy Kaidl András 33-, Stigler Therezia 35-, Major Gáspár31-, Ferench Bálint 39-szer mulasszák el az oktatást; másképp minden dítséretre méltó iskola. Kis-Dorogon 184 gyermek járt iskolába és oly szorgalommal, milyennél nagyobbat kívánni alig lehet. íme: 128an egyszer sem, 28-an egyszer, 2-en háromszor, egyedül Bukli József kilencszer, és senki többször el nem maradt! Az ily gyermekekre és szülékre atyai szívemből áldást mondok. A puszta-tabodi 28 növendék is dítséretre méltó. Varasdon tanult 159 a legkitűnőbb szorgalommal; 92-en mindig jelen voltak az oktatáson, 13-an csak egyszer, 33-an csak kétszer, s egyedül Hechmer Jakab maradt el kilencszer."

117 Benda Kálmán a XVIII. század oktatásügyi helyzetét elemezve még leírhatta, hogy az iskolások nemre és korra való tekintet nélkül mind egy szobában tanultak, a tanítás osztatlan volt. A fiúk és leányok külön tanítása csak egyes református mezővárosokban valósult meg. A kor szerinti csoportosítás még ismeretlen, és hely hiányában nem is valósítható meg.

118 Korszakunkra a helyzet sokat javult. A lányok külön oktatása ugyan még mindig csak a nagyobb helységekben valósult meg, számuk fokozatosan növekedett Megtörtént a tanulók osztályokba szervezése is, ami legtöbbször nemcsak az életkortól, hanem a tanulmányokban mutatott előmeneteltől is függött. Már az 1789-es összeírás is említi az osztályokat, 1846-ban pedig már bővebben értesülünk az egyes iskolák különböző osztályairól. Az 1847. évi alispánijelentés részletes, tabellás kimutatása minden egyes iskolánál felsorolja, hogy hány osztály működik. Az egyes tanintézetekben az osztályok száma 1-3 között mozgott- természetesen a központi intézkedéseknek megfelelően. Tolna megyében ekkor összesen 340 osztályban oktatták a gyermekeket. Naponta általában 5-6 órát töltöttek a gyerekek az iskolában: délelőtt hármat, délután kettőt vagy hármat; ez helységenként változott. A bonyhádi evangélikus iskolában például 1846-ban „az innepeket és vasárnapokat, - a September és octoberi hónapokat, és a szerdai és szombati napi délutáni szün órákat kivéve - az egész éven át dél előtt három, és délután is három óráig" tanították a gyermekeket. Majoson a szintén evangélikus német iskolában az összeíró szerint az iskolások „két hó szünet, különben 8-11 óráig, délelőtt, 1-4 óráig délután taníttatnak". Átéli hónapokon kívül az oskola azonban csak gyéren látogattatik.

119 A kismányokiak szinte órarendszerűen sorolták fel a tanulók egy napját: „Dél előtt 8-9 olvasás honi nyelv 9-10 hit erkölcs földleirat történet válogatott mondatok - írás. Dél után 2-3 olvasás német nyelv 3-4 gazdaság Törvény-természet-egésségtan számvetés".

120 Itt az általános tantárgyakon kívül több olyannal találkozunk, melynek tanítása nem volt gyakori (egészségtan, gazdasági ismeretek stb.). Természetesen ez a tanítótól és felettesétől, a helybeli lelkésztől függött. Érdekes kezdeményezésként kell megemlíteni Mucsfát, ahol UlReligó és Nevelés 1847. II. kötet 68-69.; idézi Mészáros: A népiskolák ... (1980) i.m. 197-198. UiBenda: i.m. 293-296. ll9TmL. Közgy. ir. 1846. Lajstr. 237. UOTmL. Közgy. ir. 1846. Lajstr. 237. 359